Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953)

A „demokratizálás" után a földművesszövetkezetek fontos ismérve és munkájuk szinte egyetlen fokmérője a termelőszövetkezeti csoportok szervezése és segítése lett. 1949 őszén kiadták a jelszót, hogy nincs jó földművesszövetkezet termelőcsoport nélkül. A magyar mezőgazdaság fejlődése azonban sajátos fordulatot vett. Míg az eredeti koncepció a termelőszövetkezetek létrehozását és növekedését a földműves szövetkezetekből alakult általános falusi szövetkezet keretén belül képzelte el, a valóságban 1949 végére a termelőszövetkezeti mozgalom elvált a földművesszövetkezeti mozgalomtól, „kinőtte" a földművesszövetkezetet. Tsz sertéstelep A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának gyökerei visszanyúlnak az 1948-ban hozott kulákkorlátozó rendszabályokhoz, pontosabban a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló rendelkezésekhez. Ezek eredeti célja az volt, hogy a mezőgazdaságban jelen lévő munkanélküliség megszűnjön, a szegényparasztság jelentős része bérleti (kényszerbérleti) úton földhöz jusson, illetve az uralkodó ideológiának megfelelően korlátozzák a kulákság befolyását a falu gazdasági életében. 1948. szeptember elején az alispáni hivatal Szabolcs megye minden községébe körlevelet küldött, hogy hozzák létre a földbérlő bizottságokat.

5 5 A szövetkezeti mozgalom indítása szempontjából igen fontos volt a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9000/1948. korm. sz. rendelet és a 45000/1948. FM. sz. végrehajtási rendelet. Ez alapján a gazdálkodással élethivatás szerint foglalkozó haszonbérlők bérleti ingatlanai 25 kat. holdat meghaladó területét, a saját és bérelt ingatlanok pedig 40 kat. holdat meghaladó részét, a gazdálkodással nem élethivatás szerint foglalkozó haszonbérlők 5 kat. holdat meghaladó részét úgynevezett előhaszonbérlet útján vették igénybe.