Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 3. A mezőgazdaság kapitalista fejlődése 1867-1919 között

Ősi magyar rackajuhok A marhatartás és tenyésztés is folyt Nyíregyházán. Híresek voltak Kállai Péter nemesített bikái Biriben. Nyírtelken a Dessewffy uradalomban a tehén és az ökörtartás volt nagyobb arányú. Kisvárdán, Beszterecen, Mándokon, Papon marhatartás, Záhonyban pedig az ökörhízlalás volt a jellemző. Szatmárban Szamoskéren, Opályiban, Jánkmajtison, Nábrádon, nagyobb méretű tenyésztés Nagyarban, valamint Szatmárcsekén folyt. A beregi részen elsősorban a paraszti gazdaságokban volt nevezetesebb a marhatenyészet. Sajnos a XIX. század harmadik negyedére vonatkozó statisztikai számsorokkal nem rendelkezünk, első statisztikai adataink 1870-től találhatók, mégis néhány jellemző következetést megkísérelünk összegezni a Fényes Elek-féle felmérés és egyéb levéltári részadatok birtokában. A földterület lényeges növekedésével már nem számolhattak, de a művelési ágon belül más ág kárára a szántóföld nagysága nem is kis mértékben növekedett. 3. A mezőgazdaság kapitalista fejlődése 1867-1919 között Az 1850-es években kezdődő gabonakonjunktúra az egész magyar mezőgazdaságot gabonaközpontúvá alakította. Ez a tendencia a 70-es 80-as évekre sem változott, a szántóföldi termelés szerkezetében továbbra is nagy súllyal szerepeltek a gabonafélék. A búzatermés növekedése például 1868 és 1890 között