Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VI. Az 1956-os forradalom és az agrárkérdés

kezébe az ügyet. Személyesen utazott Tyúkodra ahonnan 9 főt Kistarcsára, Porcsalmáról pedig 6 főt Fegyvernekre internált.

3 A hírhedt AVH vezetője ismerős volt Szabolcs-Szatmár megyében. Új fehértón született, de akkor még úgy hívták, hogy Eisenberger Benjámin. Emlékeztek Kádár Gábor gyulaházi gazdálkodóra, akit ugyancsak 1951-ben koholt vádak alapján halálra ítéltek és felakasztottak. Felesége még 1955-ben is azt hitte, hogy a férje él. Holttestét csak 1985-ben adták ki és temették el Gyulaházán.

4 1956 októberében az első szervezett forradalmi akció Csengerben és Mátészalkán volt. Csengerben egy 15-20 fős csoport már 25-én elfoglalta a tanácsházát, ugyanakkor Mátészalkán 300-400 fős tömeg tüntetett a település központjában. A megyeszékhelyen csak 26-án kezdődtek a forradalmi események. Ezt követően a megye több településén forradalmi megmozdulásra, tüntetésre került sor. Kisvárdán a tüntető tömeg megdobálta a szovjet katonákat, akik az emberek közé lőttek. Sípos Károly a helyszínen életét vesztette. O volt a forradalom első szabolcsi mártírja. Szomorú sorsában később mások is osztoztak. Nyíregyházán Gabulya Mihály gazdálkodót lőtte főbe egy szovjet tiszt, a Damjanich laktanyánál pedig tűzharc keletkezett, a tüntetők közül többen megsebesültek.

5 1956 október 26-a után a forradalmi mozgalom az egész megye területén létrehozta a saját hatalmi szerveit. Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság, vagy „ötös bizottság" három nap múlva Nyíregyházi Ideiglenes Városi Munkástanács lesz. Október 29-én megalakul a Megyei Nemzeti Bizottság is élén Szilágyi Lászlóval, majd 31-én Nyíregyházán, a járási székhelyeken és a községek többségében megkezdi működését a Forradalmi Katonatanács, mint rendfenntartó szerv. Az új hatalmi szervek követelései és az intézkedései összecsengtek az ország más területén, elsősorban a Miskolcon megfogalmazott politikai, gazdasági, szociális igényekkel. Első helyen az ország függetlenségének helyreállítása, a Vörös Hadsereg kivonása szerepelt. Követelték a gyűlölt Államvédelmi Hivatal (ÁVH) megszüntetését, a többpártrendszer bevezetését, új választások kiírásait, a hatalomtól független szakszervezetek létrehozását, a szabadságjogok biztosítását. Bár a követelések napról-napra radikalizálódtak, a magántulajdon visszaállítása csak a kis-tulajdon, a föld, üzlet, műhely formájában merült fel. A 3 Dr. Fazekas Árpád: 1956 Szabolcs-Szatmárban a valóságban. Nyíregyháza, 1994. (a továbbiakban Fazekas, 1994.) 35. o. 4 Uo. 113-116.0. 5 Uo. 15. o.