Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VI. Az 1956-os forradalom és az agrárkérdés
tőkéstiilajdon, a gyárak, bankok, nagybirtokok visszaadása sehol sem szerepelt a célkitűzések között. 6 Nagy hangsúlyt kaptak viszont a parasztság és a munkások helyzetének javítását célzó igények, így a beszolgáltatás megszűntetése, a normarendszer eltörlése, a bérek emelése, a sztrájkjog elismerése, a lakáskérdés megoldása, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának az emelése. Szerepelt a követelések között a Kossuth-címer visszaállítása, március 15. és október 6. megünneplése, az orosz nyelv oktatásának a megszüntetése, a politikamentes oktatás bevezetése is. Az új hatalmi szervek vezetői késznek mutatkoztak a megyei tanáccsal és a belügyi szervekkel való együttműködésre. Tárgyalásokat kezdtek Fekszi Istvánnal, a megyei tanács elnökével. Az október 26-28-a között folyó tárgyalások azt a látszatot keltették, hogy a régi hatalom egyes képviselői átmenthetik magukat az új hatalmi szervekbe. A tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek és mivel a honvédség és a rendőrség helyi parancsnoksága átállt a forradalmi erők oldalára, október 29-e után már nem volt értelme a tárgyalások folytatásának. A politikai erőviszonyok tisztázódtak, a Megyei Nemzeti Bizottság átvette a megyei tanács hatáskörét, az MDP-hez hű káderek kiszorultak a vezetésből. A Megyei Nemzeti Bizottság csupán nyolc napig működhetett, de ez alatt a rövid idő alatt is rendkívül sokat tett a rend és a nyugalom megtartásáért. Egyáltalán nem igaz az a megállapítás, hogy a hatalomátvétel anarchiát, zűrzavart idézett elő a megye településein! Valóságos rombolásra, pusztításra a vörös csillagok leverésén és a szovjet emlékművek megrongálásán túl csak néhány községben került sor. Nagykálióban a feldühödött tömeg október 27-én marxista témájú könyveket égetett, Csengerben és még néhány más településen pedig megsemmisítették a begyűjtési, valamint az adóügyi iratokat. A települések munkástanácsai, nemzeti bizottságai a körülményekhez képest igyekeztek megszervezni a közellátást, segíteni az őszi mezőgazdasági munkák végzését, védeni a közvagyont, megakadályozni az értelmetlen rombolást. Nyíregyháza város Ideiglenes Munkástanácsa október 27-én a termelőmunka megindítására szólította fel a város lakosságát. „Magyarok! A széles, demokratikus nemzeti erők összefogásához valamennyi dolgozó asztalára kenyérre van szükség! Ezért kérünk benneteket, hogy halogatás nélkül vessetek, használjatok ki minden percet és órát, ahogy ti szoktátok, mert ezzel biztosítjátok nemcsak magatok számára, hanem az egész nemzet számára a jövő évi kenyeret! ". 1 6 A követeléseket elemezve Vida István megfogalmazza, hogy a demokratikus tömegmozgalom a szocialista termelési viszonyokon az állami tulajdon elsőbbségén induláskor nem akart változtatni. In: 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében, Előszó II. (a továbbiakban 1956 októbere..., 1989.) Szerk.: Vida István. Nyíregyháza, 1989.
