Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum diáksága származásának területi megoszlása 1682–1850 között (Különös tekintettel Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa megyékre)

A település neve Kisdiák és gimnazista Tógátus Összesen Krassó 11 6 17 Magosliget 9 3 12 Mikola 6 10 16 Nagybánya 34 18 52 Nagypalád 19 15 34 Nagyszekeres (Szekeres) 6 7 13 Sárközújlak 43 16 59 Sonkád 13 7 20 Szatmárnémeti 12 33 45 Szinérváralja 11 7 18 Avas új város 30 8 38 Vámfalu 15 5 20 Adorján, Avasújváros, Felsőbánya, Nagybánya, Vámfalu, Kőszeg­remete és Szinérváralja esetében a viszonylag magas diáklétszámot bi­zonyos mértékben a Szigethez való közelség is magyarázza. Kispalád, Kölese, Magosliget, Nagypalád, Nagyszekeres, Sonkád és más a Ti­sza-Szamos és Túr övezte, itt névszerint fel sem sorolt falvakból származó szigeti diákok jelenlétét ezen települések egyházi hovatarto­zása is indokolja. Ismeretes, hogy a jelzett övezet református közössé­geinek többsége 1821 előtt az Ugocsai Egyházmegyéhez tartozott, és ezt a szellemi kötődést a máramarosi és ugocsai egyházmegyék össze­vonása után is megőrizték. 11 Az iskolai nyilvántartás adatainak elemzéséből levont következteté­seket négy mellékletben foglaltuk össze. A harmadik és negyedik melléklet adatait összevetve megállapítható, hogy a szigeti tógátusok többsége már korábban, mint kisdiák vagy gimnazista, a különböző " Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. 387., 388. és 664. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom