Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

Bevezetés

A szociális szakszolgálat életre hívása 1945-ben Mint minden háború, úgy a II. világháború is nagy nyomort hagyott maga után. A késedelmet nem tűrő feladatok tömege megkívánta a szociálpolitikai szervezet létrehozását. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-én újból életre hívta az 1932-ben megszüntetett Népjóléti Minisztériumot. A 90/1945. M. E. számú rendelet megszüntette az Országos Szociális Felügyelőséget és annak hatáskörét a Népjóléti Minisztériumra ruházta. Az új, intézményes szociálpolitika alapjait és szervezetét a 6300/1945. M. E. számú kormányrendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 4700/1945. N. M. rendelet szabályozta. Egyik legjelentősebb intézkedésével a dolgozó néposztályok helyzetének javítását közfeladattá nyilvánította, vagyis állami feladattá tette. E nagyjelentőségű intézkedés gyakorlati megvalósítására építette ki a szociális igazgatás szervezetét a járásokig, városokig bezáróan. A 6300/1945. M. E. számú rendelettel a népjóléti miniszter főfelügyelete alatt vármegyénként létrehozott szociális felügyelők az állami szociálpolitikai igazgatás törvényhatósági (vármegyei) szervei lettek és egyben a törvényhatóságra (vármegyére) háruló szociálpolitikai feladatok tekintetében a törvényhatóság első tisztviselőjének, az alispánnak szakközegeiként működtek. A szociális titkárok hivatali beosztásuknak megfelelően vármegyei, megyei, városi, tvh.-i városi ésjárási titkárokként működtek az állami szociálpolitikai igazgatás helyi szerveiként, a vármegyei szociális felügyelőnek alárendelve. A hatóságuk területére háruló (város járás) szociálpolitikai feladatok tekintetében a polgármester, járási főjegyző szakközegei voltak. Kinevezésükről, felmentésükről, áthelyezésükről -az 1950-ben létrejött tanácsrendszer bevezetéséig-közvetlenül a népjóléti miniszter gondoskodott. A tanácsoknál - mint jogutódnál -, az addigi Vármegyei Szociális Felügyelőségek a közegészségügyi- és népjóléti, majd az igazgatási, valamint az egészségügyi osztályok kebelén belül szociálpolitikai csoportként, a járásoknál, városoknál az addigi szociális titkárok szociálpolitikai előadóként, főelőadóként működtek tovább, így a volt szabolcsi, mint a szatmári járásoknál egy-egy szociális ügyintézőt, Fehérgyarmaton és Nyíregyháza városnál pedig két-két álláshelyet engedélyeztek. A továbbiakban megkíséreltük számba venni a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének megfelelő területen a szociális szakszolgálatban, szociális igazgatásban, szociális intézményekben foglalkoztatottak számszerűen összegzett adatait is. A