Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

1978 1979 1980 1985 1988 ÉVEKBEN fogl. gondozottak sz. évi bruttó munkabér Ft fogl. gondozottak sz. évi bruttó munkabér Ft fogl. gondozottak sz. évi bruttó munkabér Ft fogl. gondozottak sz. évi bruttó munkabér Ft fogl. gondozottak sz. évi bruttó munkabér Ft 50 47 740 50 95 386 23 10 1435 — — 15 55 000 Ez az ipari jellegű foglalkoztatás a Fővárosi Kézműipari Vállalat, mint munkaadó megrendelésére indult a szakolyi intézetnél már leírtak szerint, munkakönyves jogviszony keretében. A foglalkoztatás során főleg félkész termékeket (ún. lemosókendőket) csomagoltak. A tevékenységben résztvevők teljesítménybérhez kötött időbérben részesültek. Ez időtájt az intézmény új igazgatója: Rozgonyi Győzőné. Az egyes foglalkoztatások folyamatos szervezéséről a megyei felügyeleti szerv és az intézetvezetők gondoskodtak. Az 1980-as években a foglalkoztatás szervezése egyre nehezebbé vált, mert piac híján a vállalatok kevésbé tartottak igényt a gondozottak munkájára. Valamennyi szociális otthonban a gondozottak foglalkoztatásának második nagyobb csoportját a kulturális-szellemi jellegű tevékenység alkotta. Ez az igény a főhatóság részéről 1953-ban merült fel a gondozási nívó emelésével kapcsolatban. Ekkor már a győrteleki és a többi szociális otthonban is ún. vándorkönyvtárat működtettek, továbbá keskenyfilm vetítések és mozgóképszínház látogatását szorgalmazták. Az 1950-es évek közepén az otthon rádiót, az 1960-as években pedig televíziót vásárolt, amikor a közös helyiségeken kívül már a nagyobb szobák lakói is kaptak ilyen készüléket. Győrteleken is működött gondozottakból és alkalmazottakból szervezett kultúresoport. Évente több alkalommal műsoros előadást tartottak az otthonon belül. A jól sikerült számokkal felkeresték a társintézeteket is, azok később viszontlátogatást tettek a saját műsoraikkal. Több intézetlakó személyes kapcsolatot tartott a község lakosaival a „nyitott kapu" elv megvalósulásával. Az otthonon kívüli élettel való kapcsolattartás során a mozi, színház, a különféle kulturális és társadalmi események látogatása is gyakorivá vált. A cserelátogalások is meghonosodtak.