Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

XIII. HÁZI SZOCIÁIS GONDOZÓSZOLGÁLAT 1/ Házi szociális gondozás A házi szociális gondozás kezdete az 1960-as évek végére, az 1970-es évek elejére tekinthet vissza. Társadalmi jelentősége évről-évre növekedett, mivel ez a szolgálat az önmagukkal tehetetlen idős emberek egy részét saját otthonában gondozta, illetve látja el ma is. Megvalósítását úgy a főhatóság, mint a tanácsok hatékonyan támogatták már a kezdeti időkben is, mivel a gazdaságossági szempontok figyelembevételével költségkihatása lényegesen alacsonyabb, mint a szociális otthoni elhelyezés. A házi gondozás keretében saját otthonukban kell ellátni azokat a koruknál, egészségi állapotuknál fogva mozgásukban erősen korlátozott egyedül élő személyeket, akiknek állapotuk és szociális körülményeik az intézeti elhelyezést indokolnák, de otthonukhoz ragaszkodva azt nem kérik, vagy férőhely hiányában nem helyezhetők el. A társadalom öregedésének folyamata és ezzel kapcsolatosan az eltartottak számának emelkedése sú'rgetőleg írta elő, a szociális gondoskodási munkákra történő figyelem irányultságán kívül a rendelkezésre álló eszközök bővítését és a lehetőségek jobb kihasználását. Ezért az Egészségügyi Minisztérium 1968-69-ben Veszprém megyében és Budapest III. kerületében házi szociális gondozási kísérletet indított. Ennek célja, olyan házi szociális gondozói szervezet kiépítésének és működésének gyakorlati kipróbálása volt, amelyben a gondozottak otthoni ellátását hivatásos járási szervező gondozónők által irányított társadalmi gondozók végezték. Ezek tevékenységükért utólag tiszteletdíjban (jutalomban) részesültek. A kísérlet során Veszprém megyében a közigazgatási egységek 66%-ánál, (84 községben) vezették be a gondozást 390 személynél. A főhatóság rendkívül gazdaságosnak és eredményesnek minősítette a tiszteletdíjas társadalmi gondozási formát, ezért ajánlotta azt valamennyi megyében történő megvalósításra. A „tiszteletdíjas társadalmi házi szociális gondozás" tehát abból állt, hogy egy, nem véletlenszerűen, hanem az idős ember által kiválasztott szomszédasszony gondot viselt, fizikálisan ellátta a gondozásra szoruló egyedülálló szomszédját. Ennél az ellátási formánál kísérleti jellegéből