Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

Szabolcs megyében is 1987-ben jött létre az első 2 értelmi fogyatékosok napközi otthona (ÉNO) 20-20 férőhellyel.

1450 (Nyíregyháza, Őz u. 14. és Mátészalka, Móricz Zs. u. 73.) A létesítés évében a férőhely kihasználtság 70%-os volt. A napközit látogatók 92,9%-a középsúlyos, 7,1%-a pedig súlyos értelmi fogyatékosnak minősült. A következő évben, 1988-ban a gondozásból kikerült az intézményt látogatók 20%-a. Közülük 2 fő szakosított szociális otthonba lett beutalva. A súlyos fogyatékosok közül 1 fő pedig a kislétai egészségügyi gyermekotthonba került.

1451 Kislétai Egészségügyi Gyermekotthonban általában a képezhetetlen fogyatékosok álltak gondozás alatt. Az áthelyezést indokolta, hogy az ÉNO-ainak — az ellátáson kívül — feladata az is, hogy a napközit látogatókat nevelje, és segítse ahhoz hozzá, hogy kialakulhassanak a mindennapi élethez szükséges szokásaik. Megszervezik itt a viszonylag hasznos időtöltésüket is. Erre nagy súlyt kellett helyezni, mert a megyében a 18 éven aluliak voltak többségben.

1452 A két létesítményt látogató gondozottak fejlesztését, gondozását összesen 17 engedélyezett létszámmal biztosították. Ezeknek 66,7%-a szakképzett, 33,3%-a pedig szakképzetlen volt. Egy-egy otthonra jutó alkalmazotti létszám 8,5-nek felelt meg. Ebből gondozói létszám 4,5 volt.A minisztérium ezekben az intézményekben pszichológusok, pedagógusok, és gyógypedagógusok alkalmazását is szorgalmazta. A megyében ebbe a kategóriába tartozó betöltött létszám 5 fő, gondozói álláshely pedig 9 fő volt. A többi egyéb beosztású. Kisvárdán ilyen létesítmény szervezésére 1989-ben került sor 20 férőhellyel. Ezzel a megyében a speciális (értelmi fogyatékosok részére szervezett) napközik száma 3-ra, férőhelyeik száma pedig összesen 60-ra növekedett.

14 3 (1.: 115/a. sz. kimutatás) A 3 létesítményt látogató gondozottak 22,7%-a 6 éves, 9,1%-a 6-14 éves, 34,1%-a 15-18 éves és 34,1%-a 19 éven felüli volt. Ellentétben a „sima" ÖNO-kkal, ezekben — kivételes méltányosságból — gyermek és fiatalkorú gondozottak is felvételt kaptak. Országos viszonylatban 1989-ben a 31 ÉNO összesen 810 férőhellyé' működött, 454 mely szám elenyészőnek tűnik a szükséglethez képest.