Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

d/ A gondozotti létszám alakulása és fenntartási költségei (1901-1947) Nyíregyháza város képviselő-testületének határozata értelmében az 1901- ben újonnan épített szegény- és betegmenházat 70 szegény és 30 beteg elhelyezésére hívták életre. Az indulás hónapjában, novemberben 53 fő került összesen felvételre. Közülük csak 3-an távoztak saját elhatározásukból az intézetből. Decemberben mindössze 3 új tag került felvételre. 4 A következő év viszont igen mozgalmas volt akkor is, ha nemcsak az adott évben, 1902- ben felvett 47 fó't vesszük alapul, hanem az előző évről maradt szegényeket is számítva, 35-en váltak meg az intézettől. Az évi 17 elhalálozás is meglehetősen magas, bár fel kell tételeznünk, hogy az induláshoz közeli években a fizikailag legjobban elesett személyek kerültek az intézetbe felvételre. Három év múlva, 1905-ben már 72 egyén kapott felvételt. Egészen. 1910-ig az évenként felvett új gondozottak száma ekkor volt a legmagasabb. Ekkor a távozók száma is szembeötlően magas volt a 49 fővel. Az I. világháború első évében, 1914-ben viszont, az intézet megnyitása óta az évi legkevesebb felvétel történt. Ezek száma: 31 fő. A távozók aránya viszont minden eddigit felülmúlt, mert a felvettek 80%-ának (25 fő) felelt meg. Itt már nem merjük feltételezni, hogy a gondozott saját elhatározásából távozott. Ennek oka máshol keresendő. Bizonyos magyarázatot adhat az a körülmény, hogy a háború második évében, 1915-ben az intézet „feloszlott". Minden valószínűség szerint a háborús nehézségek játszottak ebben közre. Újra megnyílt azonban 1916-ban, s egész évben összesen 48 szegény került felvételre. Természetesen az évenként felvételre kerülők száma nem azonos a létszámmal. A gondozottak létszáma mindig magasabb az évenként felvételre kerülők számánál, mert abban az előző évekről visszamaradt gondozottak is benne vannak. A háború befejezésének évében, 1918-ban újonnan 51 szegényt vettek fel. A nagy szegénység ellenére 32 fő volt a távozottak száma, az év sofán újonnan felvetteknek több mint fele. A távozások okait nem sikerült kideríteni. Az első világháborútól 1925-ig, 1920-ban került felvételre a legtöbb elesett (55 fó'). Ugyanis az első világháború utáni években általában csökkent a háború előttihez képest az újonnan szegényházba felvettek száma. A távozók aránya nagyjából megegyezett az előző évekével.

845 (1: 46. sz. kimutatás) Az újonnan felvett 55 szegénnyel együtt 1920-ban a szegény- és betegmenházban ápoltak száma összesen 71 fő volt. (24