Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

c/ Élelmezés A városi szegény- és betegmenházban 1901. november 4—tói elhelyezett szegények és községi ápolásra utalt betegek élelmezése írásbeli ajánlati verseny útján 3 évre, 1904. október 31-ig vállalkozásba lett adva Weinberger József kassai lakos katonai kórházi élelmezó'nek. A vállalkozó megbízottja özv. Móricz Józsefné nyíregyházi lakos volt, aki a helybeli csapatkórháznál is működött. Az élelmezésre, ajánlatot tevők kiválasztásánál Weinberger József mellett szólt az élelmezésben való jártassága, megbízhatósága mellett a tanács tagjai egy részének a helybeli katonai csapatkórházban teljesített élelmezés minőségéről való közvetlen tudomása is. A K. 10 838/1901. sz. vállalati feltételek és a városi tanács K. 11 670/1901. sz. határozata értelmében a vállalati szerződés a következő fontosabb feltételek mellett jött létre: „...// vállalkozó köteles annyi egész, fél - gyenge - vagy különleges adag ételt kiszolgáltatni, amennyit és aminőt a városi szegény- és betegmenház, intézeti gondnoka ...rendel... af egész adagban reggelire fél liter keménymagos levest, ebédre fél liter marhahús levest 200 gramm marhahúst és fél liter főzeléket. Vacsorára fél liter vastag élteit. b/fél adagban, reggelire: három deci kemény magos levest, ebédre három deci marhahús leveset, 125 gramm húst és fél liter főzeléket; Vacsorára: három deci keménymagos- vagy más, nem húslevest és fél liter főzeléket, c/ Gyenge adagban reggelire: két deciliter keménymagos levest; ebédre két deciliter marhahús levest; vacsorára két deciliter keménymagos levest. aV különleges adagban: — mely azonban már nem az intézeti gondnok, de betegek részére orvosi rendelet folytán szolgáltatandó ki, — fél liter forralt tejet, egy tojást, húsz szem asztalt szilvából készült főzeléket és két deciliter hegyi édes bort. A most felsorolt adagoknál részletezett ételekhez és pedig az egész adag ételhez egész napra 800 gramm, fél adag ételhez pedig 500 gramm jól kisütött egészséges rozs kenyeret, a gyenge adaghoz minden étkezésnél egy fél zsemlyét is tartozik még vállalkozó adni... A frízeiékre vonatkozólag vállalkozó köteles a városi tanács által megállapítandó heti étlaphoz alkalmazkodni... A nagyobb ünnepek, ún. Karácsony, húsvét, és Pünkösd ünnepének első napjain a rendes ételek mellett még egy-egy 200 grammos adag pecsenye (sült), első estéin pedig mákos vagy túrós főtt tésztát is tartozik a vállalkozó a rendelvénynek megfelelően kiszolgáltatni...