Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

7/ Köteles vállalkozó az I/ a/ d/pontban körülírt adagokat 1901. október 15-én kelt s aláírt ajánlatának megfelelő árakban adni. II... A szegény és betegmenházban vállalkozó részére egy konyha, egy cselédszoba, kamara, pincze, és fáskamara bocsáttatik rendelkezésre. 12/ Vállalkozó az élelmezés kiszolgáltatása tekintetében közvetlenül az intézeti gondnok ellenőrzése alatt áll. Az intézetben macska kivételével 817 semmiféle állatot tartani nem szabad. " A heti étlapot Nyíregyháza város tanácsa állította össze, illetve ülésében hagyta jóvá, mely az intézel megnyitásától számítva további intézkedésig szólt. Ez azt jelentette, hogy a hét meghatározott napjain a menü ismétlődött. Az egyhangúság így elkerülhetetlen volt. Reggelire állandóan köménymaglcves volt előírva, hétköznap, vasárnap egyaránt. Délben rizs, burgonya, árpadara, tarhonya és búzadaralevesek váltották egymást. A levesekbe betétként hetente csak egy alkalommal került tészta. Burgonya és rizs pedig két-két alkalommal. Főzelékként káposzta heti két esetben, burgonya, bab. borsó és köleskása pedig egy esetben szerepelt. Este leves és főzelék szerepelt az étlapon a délihez hasonló változatban. A vacsorára biztosított főzelék 90%-ban megegyezett a déli ebédre kiszolgált főzelékkel. Ez még inkább fokozta az egyoldalúságot. Zöld főzelékként egyedül csak káposzta került felszolgálásra. A szegényes beteamenház élelmezési költséae az indulást követő hónapban 818 jelentősen megnövekedett. A városi szegény- és betegmenház 1903. évi élelmezéséről és az adagok mennyiségéről havi bontásban készített kimutatás szerint éves átlagban kb. 56 fő részére szolgáltattak ki naponta élelmezést. Feltűnő, hogy csak egy-egy féladagot osztottak ki február, március és június hónapokban, míg áprilisban 29-et, májusban 42—őt, októberben pedig 33-at. Úgy tűnik, hogy a íéladagok fegyelmezési célokat szolgáltak. A gyenge adagok rendeltetéséről nem sikerült képet alkotnunk. Az orvos által rendelt különleges adagok, a tej, zsömle és bor viszont a betegek, rossz testi állapotban lévők fizikai felerősítését szolgálták. A szerződés lejárta után meghirdetett pályázók közül az özv. Móricz Jószefné ajánlata 40,08 Koronával olcsóbb volt a Weinberger József ajánlatánál, ezért 1907. novembert 1-től 1910. október 31-ig, — 3 évi időtartamra — özv. Móricz Józsefné nyíregyházi lakos élelmező vállalkozónak adta a város a szegényházban elhelyezett gondozottak élelmezését.

839 Azt nem sikerült felfedni pontosan, hogy az intézet mikortól rendelkezett önálló üzemi konyhával, de működése 1925-ben