Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)
Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989
A törvény a korábban bevezetett nagyközségi kategóriát beépítette a tanácsok rendszerébe . (Tt.III.4.§/2/bek.) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1827 községi igazgatási egység (ebből 276 nagyközség) 1669-re csökkent, (ebből 287 nagyközség); 6 nagyközség időközben várossá alakult. A községek integrációjának módja továbbra is a közös tanácsi forma maradt és folytatódott a községi közös tanácsok szervezése. Az 1973. évi tanácsválasztások idejére (IV. 15) az önálló tanácsok száma 984-re csökkent, a községi közös tanácsok száma pedig 685-re növekedett (2122 községet átfogva). Ezzel a falusi települések 65 %-a közös tanácsba tömörült, s a községi közös tanácsi forma uralkodóvá vált. 147 Létrejöttek az újabb igazgatási körzetek (a NET 18/1972./XII.2./ sz. határozata), jelentősen csökkent a községi alapegységek és a járások száma. 148 Közben újabb községek kaptak nagyközségi rangot, 149 és 30 nagyközség nyerte el a városi jogállást. 150 1982-ben már több közös tanács volt (715) mint önálló községi tanács (679) és a 3004 községi település közül 2325 működött közös tanácsi konstrukcióban. 1983-ban már 1610 településnek nincs helyben székelő tanácsa és végrehajtó bizottsága. E településeken - a tanács által meghatározott feladatok ellátására - az ott megválasztott tanácstagokból tanácstagi csoportokat hoztak létre (Tv.61.§) s az olyan ügyek helyben való intézésére, amelyek gyakorisága ezt indokolta szakigazgatási kirendeltséget szerveztek. (Tt.III.68. §., Vhr. 77.§) 151 A járásokban és a megyei városok kerületeiben megszűnt a tanács. A megye a községek nagyobb részét a járási hivatalok közreműködésével, kisebb részét a közeli városok segítségével igazgatta. A járásokban a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat a járási hivatalok látták el, mint a Megyei Tanács VB.
