Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

egységes, önálló hatáskörű szervei. (Tt.III.66. §/l/bek.,Vhr.74,75.§). A megyei városokban pedig a tanács kerületi hivatalt hozott létre az I. fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására. (Tt.III.67.§., Vhr.76.§) Egyes községeket városkörényéki községgé, tanácsukat városkörnyéki tanáccsá nyilvánították, s ezek a járási hivatal helyett az adott városhoz "tartoztak" (Tt.III.66.§/2/bek., Vhr. 12§/4/bek.) 1979-ben 49 városhoz 166 községi tanács "tartozott".

153 A területi közigazgatási beosztás 1973, 1975,1979. évi alakulását a 47-50.melléklet mutatja. A Kormány - a közigazgatási területrendezés, a települések és a településhálózat fejlesztésének megalapozottabbá és tervszerűbbé tétele céljából országos településhálózat-fejlesztési koncepciót fogadott el.

151 Ennek alapulvételével minden megye elkészítette településhálózat-fejlesztési tervét. A regionális területi beosztás alapjául 1971-ben az alábbi hat tervezési-gazdasági körzetet alakították ki.: I. Központi körzet: Budapest és Pest megye /Budapest/, II. Észak-Magyarországi körzet: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye /Miskolc/, III. Észak-alföldi körzet: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megye /Debrecen/, IV. Dél-alföldi körzet: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye /Szeged/, V. Észak-dunántúli körzet: Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Fejér megye /Győr/, VI. Dél-dunántúli körzet: Zala, Somogy,Baranya és Tolna megye /Pécs/. ( 101 /1971 .OT-ÉVM.sz.r.) (51 .melléklet)