Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

elnök. A köztársasági elnök jogállása általában megfelelt a parlamentáris demokratikus köztársaság elnökét megillető jogkörnek. /1946:I.tc./

85 3.1 A kormánynak döntő jelentőségű szerepe volt, miután - a gazdasági és társadalmi változások forradalmi ütemére tekintettel - ismételten széles körű felhatalmazást kapott a rendeleti kormányzásra. A kormány volt az államépítő tevékenység közvetlen irányítója. Jelentős gazdasági igazgatási tevékenységet fejtett ki az 1946-ban életre hívott Gazdasági Főtanács*

6 majd 1949-től a Népgazdasági Tanács.*

1 Kormányok voltak:

88 a/ Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (Miklós-kormány) - 1944. XII.22-től 1945. XI. 15-ig; b/ A Nemzeti Kormány (Tildy-kormány) - 1945.XI. 15-től 1946. II. 4-ig; cl A Magyar Köztársaság kormányai /1946:I.tc./ - 1946.n.4-től 1949.Vm.23-ig: - Nagy Ferenc kormánya - 1946.II.4-től 1947.V.3l-ig; - Dinnyés-kormány - 1947.V.31-től 1948.XII. 10-ig; - Dobi-kormány -1948.XII. 10-től 1949.VIII.23-ig. A minisztériumok számának, nevének alakulását a 25/a-c melléklet mutatja. 4./ Az állam összes helyi feladatait eleinte a Nemzeti Bizottságok látták el

89

. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány - vállalta, hogy "az új, demokratikus államban demokratikus alapokra fekteti a közigazgatást, visszaállítja a községek, városok és megyék önkormányzatát, ..."

90 - rendelkezett a közigazgatás, a közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről.

91 (38, 39. melléklet) - intézkedett az önkormányzatok (megyei és városi törvényhatósági bizottságok, városi és községi képviselőtestületek) újjáalakítására.

92 A helyi önkor-