Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

mányzatok testületi szerveinek tagjait a kormánykoalícióban résztvevő koaliciós pártok - a nemzeti bizottságok által helyileg megállapított arányban - küldték ki. - 1945. májusában - a csendőrség egyidejű feloszlatása mellett - elrendelte a demokratikus államrendőrség megszervezését. /1690/1945. és 1700/1945. ME.sz.r./ A polgárok közügyek intézésébe való szélesebbkörü bevonása céljából létrehozták a különböző igazgatási ágak tevékenységét segítő, ellenőrző népi bizottságokat.

93 A községigazgatási-hálózat szerény reformjára is sor került. Hazánkban 1945ben 1162 nagyközség rendelkezett önálló igazgatási szervezettel, a többi község pedig 662 körjegyzőséghez tartozott. 1945 és 1949 között 98 új község alakult.

94 Erősítették ugyanakkor tovább a központi befolyást egyes vármegyei és községi önkormányzati állások államosításával is. A járási főjegyzői és jegyzői, a községi jegyzői, körjegyzői, közigazgatási jegyzői, adóügyi jegyzői és segédjegyzői állásokat- 1949. január 1-ével - állami állásokká szervezték át. Az ezeket betöltők állami alkalmazottként- a belügyminiszter rendelkezése alá kerültek, s a belügyminiszter áthelyezhette, felmenthette, újakat nevezhetett ki, stb.

95 5./ Több intézkedés történt ezidőben a szakigazgatási feladatok ellátásának egységesítése érdekében is, mert - egyrészt sok szakigazgatási feladatot az önkormányzatoktól független, dekoncentrált állami szervek láttak el,

96 így nem volt biztosítható a helyi tevékenység körében az intézkedések egysége, kellő összehangoltsága, - másrészt a dekoncentrált szervek jórészt csak a megyéig voltak kiépítve, így az ügyek intézésének helye szintben és távolságban messze volt az előfordulás helyétől, ami tápot adott a bürokratikus vonások erősödésének. Ezért