Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

latban bizonytalan lépéseket az állam és az egyházak szétválasztása felé. Az izraelita vallás bevett vallássá nyilvánításán, a gyermekek vallásának liberális rendezésén, az állami anyakönyvezés, valamint a polgári házasság bevezetésén túl ez a törekvés nem jutott. A sajtójog (1914:XIV.tc.) újabb törvényi rendezése sem hozta meg a sajtószabadság tényleges biztosítását. Az egyesülési és gyülekezési szabadság biztosítását sem lehet a törvényben meglelni. E jogok tekintetében inkább megszorító belügyminiszteri rendeletekkel találkozunk. A munka védelme nagyon lassan jelentkezik a polgári kor törvényeiben. A munkaidő szabályozása csak a gyermekmunkára terjed ki, a vasárnapi munkaszünetet 1891-ben csupán az iparban vezették be, a mezőgazdaságban sohasem. Az utóbbinál viszont elvonták a sztrájkjogot, s a munkát elhagyó munkavállalót csendőrökkel vissza lehetett vezettetni (1898:11.tc. a "rabszolgatörvény"). Akiskorú munkavállaló házifegyelem alá került (19()7:XLV.tc.a "derestörvény"). A kötelező betegségi biztosítást csak az iparban vezették be (1891 ). e szektorban később balesetbiztosítás is létesült (1907). A mezőgazdaságban a Tanácsköztársaság előtt egyáltalán nem volt kötelező betegségi vagy öregségi biztosítás. Mind e kérdések megoldását a szcgénysegélye/.cs keretébe utalták. Az első világháború küszöbén a kormányok felhatalmazást kaplak, hogy "háborús állapot" esetén a szabadságjogokat felfüggeszthessék. A kormányok az első világháború idején e felhatalmazással nagyon gyakran éltek. 2.1 Hon'át-Szlavóaország államszervezete Horvát-Szlavónország és Dalmácia társországok államszervezete a magyarhorvát kiegyezésen alapult (1868:XXX.tc. Horvátországban 1868:I:tc). Eszerint Magyarország és a társországok egy állami közösséget képeztek, közös uralkodó-