Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

cl nagyvárost (30.000 lakoson felül). A város testületi szervei a közgyűlés és a tanács. Az állandó bizottmányok mindkét testületi szervnek részei. A törvény rendelkezett a képviselőtestületek, a tanácsok és a tisztikar újraválasztásáról. A törvényhozás gondoskodott továbbá a jászkun-, valamint a hajdúkerületek szerveinek hasonló megújításáról /1848:XXV. és XXVI.tc./, s a rendezett tanáccsal ellátott, valamint a rendezett tanáccsal el nem látott községekben is a választások megtartásáról (1848:XXIV.tc./) Forradalmi intézmények. A forradalom ideiglenes szerveket is hozott létre. Ilyenek voltak a márciusi forradalomban a pesti Közcsendi Bizottmány^ illetve a vidéki hasonló közcsendi bizottmányok, a szabadságharc során pedig a kormánybiztosok. A törvénykezési szervezet változásai. A bírósági szervezet és a peres eljárás területén csupán egyes részkérdések rendezésére volt lehetőség. Az úriszék felszámolása (1848:IX.tc.) kapcsán a kisebb polgári ügyekben a szolgabírói széket, a nagyobb polgári és a büntetőperekben pedig a vármegyei törvényszéket bízták meg az igazságszolgáltatással. AX.tc. szerint a volt jobbágyok és a földesurak között a legelő elkülönítés és egyéb, a jobbágyot megillető jogok tekintetében felmerült viták eldöntése az alispáni bírósághoz tartozott. Az 1848. évi sajtótörvény (XVIII.tc.) II. fejezete a sajtó által elkövetett bűncselekmények elbírálására esküdtszéket állított fel. Az esküdtbírósággal szélesebb néprétegeket vontak be a bíráskodásba. A vészbíróságok. Az 1849. februárjában - a debreceni nemzetgyűlés által - alkotott "vésztörvény" gyorsított eljárást vezetett be a hazaárulás bűncselekményére. A Honvédelmi Bizottmány márciustól júniusig 18 vészbíróságot állított fel, melyek részben katonai, részben polgári tagokból állottak. A vádat a Honvédelmi Bi-