Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

zottmány által kinevezett közvádló képviselte. A vészbíróságokat a Szemere-kormány júniusban egyetlen országos központi vésztörvényszékbe vonta össze. A vésztörvényszékek ítélete ellen nem lehetett fellebbezni. A kormányzó-elnök május 26-án feloszlatta a feudális kúriát, s a Hétszemélyes tábla és a Királyi tábla helyett júniusban Hétszemélyes főtörvény széket és országos törvényszéket szerveztek. A közvád képviseletére az új legfelsőbb bírói szervek mellett álladalmi ügyészi hivatalt hoztak létre. A bírói fórumok ítéleteivel szemben közvetlenül az elsőfokon eljáró bíróság fölött álló szervhez lehetet fellebbezni. A Hétszemélyes főtörvényszék ítélete ellen csak a kormányzó-elnök vezetése alatt álló kegyelmi székhez lehetett fordulni. II. A NEOABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁNAK ÁLLAMSZERVEZETE 1848-1867.'.2.38 Magyarország 1849. augusztus 13-tól 1867-ig (az 1860. október 20.-1861. november 5. közötti rövid alkotmányos időszakot leszámítva) polgári jellegű abszolút monarchia volt, amely az osztrák kormányzati szerveknek volt alárendelve.

39 Az 1849-től 1867-ig terjedő korszakot a brutális önkényuralom jellemzi. Az 1849 után erősen centralizált abszolutista osztrák monarchiában Magyarországot részekre bontva, tartományokként kapcsolták a birodalomhoz, (22. melléklet) Az 1849. március 4-i olmützi alkotmányt hatályon kívül helyező és egy új alkotmányt életbeléptető 1851. december 31-i ún. "Sylvesterpatent" (éppúgy mint olmützi elődje) Magyarország önálló államiságát megszűntette; részévé tette az abszolutista jellegű osztrák császárságnak, a centralizált monarchikus Ausztriai Biroda-