Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

ÉV j ESEMÉNYEK,ADATOK I ország (vágósertés, bór, bőráru), 3,5% 1 Lengyelország (vászon). Fő kiviteli cikkeI ink: vágómarha (21%), gyapjú (13%), ga! bona (11%), réz (10%). 1786 Országos földmérések: a nemesség megadóztatására és a parasztság adóterheinek enyhítésére. 1787-161 Kifejlődik a gyapjú-, len-, kender- és selyemipar. - Űj kísérletek tőkés iparvállalatok alapítására. Pesten selyemfeldolgozó üzemek létesülnek, pl. Valero-gyár. 1787 Első népszámlálás. Lakosság: 9,2 millió. Parasztcsaládok: 1 197 000 kézművescsaládok: 33 700 (bányászcsaládok: 3040 000), kereskedőcsaládok: 4000. 1792-1812 A napóleoni háborúk teremtette konjunktúra révén a közép- és kisnemesi birtokok bekapcsolódása az árutermelésbe, a paraszti árutermelés fellendülése. 1818 u. Gabona-és gyapju-dekonjunktúra. - A mezőgazdaság korszerűsítése: tagosítás, rendszeres trágyázás, bérmunka alkalmazása, mezőgazdasági és ipari üzemek létesítése. 1828 Lakosság: 11,5 millió (1,2 millió parasztcsalád, 94 500 kézmüvescsalád, 9100 kereskedőcsalád). - A kereskedelmi gócokrohamosfejlődése: Debrecen, Pozsony, Szeged, Szabadka 25-30 000 lakossal. Pest lakossága: 62 500. - A feudális kézműves ipar válsága. 1830-től Újabb gazdasági konjunktúra, a terménykereskedés fellendülése. - Gyors ütemű kereskedelmitőke-felhalmozódás; 100 000 forintot meghaladó vagyonok (Ulimann-, Wodianer-cég stb.). - Gözerögépek alkalmazása az iparban.