Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

ÉV ESEMÉNYEK,ADATOK 1880-1832 Széchenyi István programot ad a tőkés gazdasági átalakulásra. 1831 Megindul a dunai gőzhajózás (osztrák Dunagőzhajózási Társaság). 1882-1886 Törvény a müutak, a hajócsatornák és vasutak építéséről, a pest-budai lánchíd építéséről és részvénytársaságok alapításáról. 1836 óbudai Hajógyár. 1840 Polgári szellemű törvények a tőkés fejlődés előmozdítására: váltótörvény (15. tc), kereskedelmi törvény (16, 18, 19. tc), gyár törvény {17. tc). - A Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakulása. 1841 ! A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalakulása. - Magyarországon és Erdélyben összesen 11 ipari üzemi gőzgép működik 125-130 lóerővel. 1842 i Az első gőzmalom : a pesti József Hengermalom. 1844 Kossuth Lajos Védegylete a hazai ipar felkarolására. - Gyáralapító Társaság (100 000 forint tőkével). 1845 Magyarországon kb. 500, Erdélyben kb300 kisebb-nagyobb tőkés ipari üzem (kooperáció, manufaktúra) működik (Valeroselyemgyár, Goldberger textilfestő, Rock, Schlick, Ganz stb. vasőntő és gépjavító műhelyek). - A malom- és élelmiszeripar fejlődése. ! 1846 1 j • i 32 gőzhajó közlekedik a Dunán. - Az első gőzvasút Pest és Vác között. - Lakosság: 12 millió (1,5 millió parasztcsalád, 233 000 . kézműves, 21 500 kereskedő). - Az iparban dolgozók száma: 334 000. - Pest lakossága: 100 600.