Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

ÉV ESEMÉNYEK, ADATOK 1494-1495 1526 u. 16. sz. közepe 1542 16, sz. v. 17. sz. e. 17. sz. közepe Lakosság: 3,5-4 millió. Az ország politikai-gazdasági egységének szétesése. - A török hódoltság területén a lakosság a mezővárosokba tömörül (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Debrecen 5-6000 lakosú városokká nőnek). Az Alföldön extenzív állattenyésztés, a többi országrészben belterjes gazdálkodás folyik (irtások, szőlők, gyümölcsösök). A nagybirtok szerkezetének átalakulása a királyi Magyarországon és Erdélyben: a járadékszolgáltatő jobbágygazdaságok mellett megjelennek az árutermelő földesúri majorságok. - A felső-magyarországi réztermelés a Fuggerek kezére kerül. A városi kézműves ipar megrekedése a céhszervezet következtében. — Élénk mezőgazdasági árukivitel Németország, Lengyelország és Itália felé. Nyugati export 93%-a élőállat, 7%-a élelmiszer, bőr, prém. A behozatal 67%-a textiláru, a többi fémáru és fűszer, Lakosság: 2,5 millió. Háborús konjunktúra. A majorsági gazdálkodási rendszer megszilárdulása. A paraszti árutermelés háttérbe szorulása. A majorgazdaságokban szakszerű talajművelés, magkezelés, termény tárolás, rétápolás stb. - Céltudatos bécsi gazdaságpolitika (merkantilizmus). Kísérletek a szarvasmarha- és rézkivitel bécsi monopolizálására, továbbá a nyugati és itáliai áruforgalom közvetítésére, A nyugati kivitel (német, olasz, lengyel^évi értéke kb. 2 millió forint. 60%-a vágómarha, 15%-a réz, 5%-a bor. Élénk áru-