Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

í'. v ESEM ÊKY E K. ADATÓK 1602 17. SZ. T. 1703- 1711 1711 k. 1718 u. 1720 1722 1723 1728 1720-1776 1730-ig 1750-ig csere a királyi Magyarország, a hódoltság és Erdély között. Az első nyom tátott mezőgazdasági szaktanácsadó: Lippai János: Calendarium Oeconomicum. - A városi ipar stagná lása. A külföldi iparcikkbehozatal fokozódása. Lakosság: kb. 3 millió. Kísérlet a független politikai és gazdasági élet megszervezésére: fegyvergyártó üzemek felállítása, rézpénz-kibocsátás, gazdasági tanács az állami jövedelmek kezelésére, államilag támogatott külkereskedelmi társaság stb. Az ország fele lakatlan vagy gyéren benépesült. Németbetelepülés. Belső migráció a Nagyalföld felé. Törökországi görög kereskedők betelepülése ; az ő kezükbe kerül a külkereskedelem irányítása; jelentős szerepre tesznek szert a belső áruforgalomban is, Lakosság: kb. 4 millió. Adómentesség a telepeseknek (103,117. tc). Magyar Helytartótanács. Főfeladata: a gazdasági élet korszerűsítése. A hódoltság-kori földközősségi formák viszszaszorulása. - A Nagyalfőldön kb. 26 000 jobbágygazda és 20 000 zsellér jut földhöz. - Az országban a jobbágygazdaságok száma 140 000-ről 397 000-re, az úrbéres szántóterület 1,5 millió kat. holdról 3,7-re nő. A városi iparosság a lakosság 1 %-a. Az ipari termelés nem fedezi a szükségleteket. Állami gazdaságpolitika kibontakozása, az