Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

egységes, önálló hatáskörű szervei. (Ti.Hl.66. §/l/bek.,Vhr_74J5.§). A megyei városokban pedig a tanács kerületi hivatalt hozott léïire az L fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására. (Tt.ffl.67.§., Vhr.76.j§) Egyes községeket városkörényéki községgé, tanácsukat városkörnyéki tanáccsá nyilvánították, s ezek a járási hivatal helyett az adott városhoz "tartoztak" (TLÍII.66.§/2/bek.. Vhr.l2§/4/bek.) 1979-ben 49 városhoz 166 községi tanács "tartozott**.

,sí A területi közigazgatási beosztás Í973, 1975,1979. évi alakulását a 47-50.melléklet mutatja. A Kormány - a közigazgatási területrendezés, a települések és a településhálózat fejlesztésének megalapozottabbá és tervszerűbbé tétele céljából országos településhálózat-fejlesztési koncepciót fogadott el.

154 Ennek alapulvételével minden megye elkészítette településhálózat-fejlesztési tervét. A regionális területi beosztás alapjául 1971-ben az alábbi hat tervezési-gazdasági körzetet alakították ki.: I. Központi körzet: Budapest és Pest megye /Budapest/, II. Észak-Magyarországi körzet: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye /Miskolc/, III. Észak-alföldi körzet: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megye /Debrecen/, IV. Dél-alföldi körzet: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye/Szeged/, V. Észak-dunántúli körzet: Győr-Sopron, Vas, Veszprém. Komárom és Fejér megye /Győr/, VI. Dél-dunántúli körzet: Zala, Somogy,Baranya és Tolna megye /Pecs/. (101/1971 .OTÉVM.sz.r.) (51 .melléklet)