Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

(Az 1973-ig történt községgé alakítások /980-989.o/, a helységek egyesítése /990-1005.

o./, a helységek névváltozása/1006-1013.

o./. a megszűnt helységnevek /1006-1013.o./ adatait, a tanácsi szakigazgatási kirendeltségek jegyzékét /101107.o.l, a bíróságok és ügyészségek területi beosztását /108-112.o./ lásd. a MNK 1973. évi helységnévtárában.) dl Az 1983. évi ll.ic. - az Alkotmányt módosítva - megváltoztatta az állam területi tagozódására vonatkozó korábi rendelkezéseket és törölte az alkotmányból, hogy a megyék járásokra oszthatók. Ajárások mint közigazgatási egységek, s a járási hivatalok is - 1984. január 1-ével - megszűntek. Megszűnt a városkörnyéki községek városi irányítása is.

155 Ugyanakkor létrehozták a városi jogú nagyközség kategóriát.

156 A községek így 1984. január 1-től megyei irányítás alá kerültek. A községek azonnali közvetlen megyei irányításának azonban - a megyék többségében - még nem voltak meg a feltételei. A módosított Tt.IIl. ezért úgy rendelkezett, hogy a megyék e feladataikat a - NET által kijelölt - városi és városi jogú nagyközségi tanácsi szervek közreműködésével látják el,

157 továbbá a megyei tanácsok tanácsrendelettel - közvetlen megyei irányítás alá vonhatják egyes nagyközségi tanácsi szervek tevékenységét.

158 A községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben érdekérvényesítésük, képviseletük lehetőségének erősítése céljából - létehozták az elöljáróságot, s az elöljáróságok tagjaik közül elöljárót választottak.

159 A községekben - a városi jogú nagyközségek kivételével - egységes szakigazgatási szerv működött.

160 A városi kerületi hivatalok helyett megyei városi hivatalokat hoztak létre az I. fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására.

161