Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

kuriális bíróságok mellett is bíráskodott pl. bizonyos kiemelt hűtlenségi, hatalmaskodási ügyekben, vagy az örökös grófok ügyeiben. Az 17 a.m. 160-161. o. 13/b. Veres Miklós: A tárnoki hatóságok és a tárnoki szék. Bp. 1968. 147 Werbőczy István Hármaskönyve. - Magyar Törvénytár (Corpus Iuris Hungarici) 1000-1895. - Millenniumi emlékkiadás.- Franklin-Társulat Bp. 1897. 157 Csizmadia Andor: Magyar városi jog. - Kolozsvár, 1941. 167 Aromán nemzet már 1791-ben kérvényt intézett a királyhoz, amelyben az erdélyi három nemzethez hasonló jogokért folyamodott. A helytartótanács ellenezte a kérelem teljesítését, az nem teljesült. Megbíráltak és bírálók. - A cenzúrahivatal aktáiból (1780-1867) - Nemzeti Könyvtár. - Gondolat Kiadó 1985. 566-569. o. 177 Imreh István: A törvényhozó székely falu. - Kriterion, Bukarest, 1983. 187 A mohamedán vallási törvényeket összefoglaló szent könyv a Korán és szentesített magyarázatai a köz- és magánélet csaknem minden viszonyát érintették. 197 Gyárfás István: A parasztvármegye. Bp. 1886. 207 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. - Bp. 1946. 217 A Rákóczi-féle Habsburg-ellenes harc államszervezete. Az 17 a.m. 263-266. o. 22./ Uo. 265. o. 237 Nagy István: A magyar kamara 1686-1848. Akadémiai K. Bp. 1971. és a 207 a.m. 247 A 207 a.m.