Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA
ezért vonakodva teljesítették a feladatot. A kormányzati szándékot nem sikerült végrehajtani, ezt bizonyítja az 1729. évi 21. tc. is. Ebben a király a zágrábi püspököt bízta meg a területén lévő alapítványok kivizsgálásával. Ha a korábbi rendelkezéseket betartották volna, akkor indokolatlan lett volna a püspök megbízása. A következő évtizedekben az országgyűlés néhány törvénycikke egy-egy konkrét alapítványról intézkedett. 8 A helytartótanács 1784. június 7-i rendelete szerint a törvényhatóságoknak félévenként részletes kivonatot kell készíteniük az összes kegyes alapítványról és hagyományról. Ekkortól kezdték el vezetni az alapítványi törzskönyveket. Az 1790. évi 23. törvénycikk kimondta, hogy: ,.Ő szent felsége, mint az egyházak legfőbb kegyura, Isten egyházait jogaiban megtartandja, és mindenféle alapítványokat az alapítók szándéka szerint igazgattat". A protestánsok szabad vallásgyakorlatát rögzítő 1790. évi 26. tc. 10. pontja egyrészt elrendelte, hogy az ágostai és helvét vallásúaknak adják vissza azokat az alapítványokat, melyek „az utolsó kormányzat idejében netalán elvétettek", másrészt rögzítette a király főfelügyeleti jogának kiterjesztését a protestáns egyházakhoz tartozó alapítványokra is. A helytartótanács 1797-ben megújította 13 évvel korábbi rendeletét, s a törzskönyvek vezetése mellett — az osztrák mintához igazodva — kérdőív kitöltését követelte meg. A kérdőív alapján nemcsak az alapító nevét, az alapítás keltét, a kezelés helyét és a tőke mennyiségét kellett közölni a hatósággal, hanem felvilágosítást kellett adni a kezelés módjáról, az alapítványi ingatlanról, az alapítvány feltételeiről és élvezőiről, valamint az alapítólevélről s annak őrzési helyéről. Az 1729. évi 17. tc. a Hrabovszky- és Szirmay-féle alapítványokról, az 1741. évi 43. tc. a nagyszombati nemes nevelőház részére tett Pázmányféle alapítvány ügyéről, az 1751. évi 21. tc. a Löwenburg-féle alapítványról, az 1764. évi 13. tc. ismét a Szirmay-, Hrabovszky-, valamint a Löwenburg-alapítványokról rendelkezett.
