Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA

Ezt követően bő fél évszázadig nincs nyoma annak, hogy alapítványokról felsőbb szintű jogszabályokban rendelkeztek volna. Az 1854. augusztus 9-én kelt császári nyílt parancs 84. §-a azt rendelte el, hogy a kegyes alapítványokra szállt örökséget és jelentékeny hagyományt a helytartónak kell jelenteni, „a csekélyebb hagyományok jegyzéke pedig ugyanoda félévenként beküldeni rendeltetett. "

9 Az alkotmányos főfelügyelet jogfolytonosságát megerősítendő, a helytartótanács több ízben bocsátott ki rendeleteket. 1863-ban a törvényhatóságokat arra utasította, hogy hiteles kivonatot küldjenek az illetékes lelkésznek, ha valamely végrendeletben egyházi kegyes alapítványt hoztak létre. A kormányszék egyúttal felhívta az egyházi főhatóságokat, hogy a kegyes alapítványok hiteles másolatát mindenkor terjesszék föl. A törvényhatóságokhoz intézett 9555/1863. számú rendelet azt tartalmazta, hogy a világi alapítványok hiteles másolatait kötelesek felterjeszteni. Ez az intézkedés a családi alapítványokra nem vonatkozott, csak abban az esetben, ha hatósági felügyelet alá kívánták helyezni. A korábban elrendelt táblás kimutatások, illetve a kérdőívre adott jelentések beküldési kötelezettségét a rendelet megszüntette. Ugyanezen szám alatt, de az előzőnél 3 hónappal később keltezték azt a körrendeletet, amelyet az egyházi vezetőkhöz juttattak el. Ebben azt közölték, hogy az egyházi személyek által tett világi jellegű alapítványok okiratának másolatát el kell juttatni a helytartótanácshoz. A kiegyezést követően sem szűnt meg az alapítványokat szabályozni óhajtó felső akarat. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1867. szept. 27-én 10 165. szám alatt kiadott szolgálati utasítása a közalapítványi üayigazgatóság szervezetét és feladatait állapította meg.

1 Az új 9

DÁRDAY S., 1897., 14-15. 10 A szervezet 1848 előtt már működött.