Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA
2. Magyarországi jogi szabályozás Az alapítványi joggal foglalkozó dualizmus kori munkák egy része áttekintette az intézmény hazai múltját. 7 Megállapították, hogy Magyarországon az első alapítványokat Szent István tette azzal, hogy az egyházak létesítésekor jószágokat adományozott nekik. Szent László pedig kimondta, hogy az egyháznak adott jószágot nem lehet visszavenni. Kálmán király megerősítette az egyházakat Istvántól kapott birtokaikban. Werbőczy Hármaskönyvében szintén lefektette, hogy az egyház javai el nem idegeníthetők. Az 1548. évi 12. törvénycikk elrendelte, hogy a török hódítás következtében elpusztult zárdák és káptalanok birtokait iskolák felállítására fordítsák, továbbá, hogy erről minden főpap gondoskodjék saját megyéjében, s a királynak adjon róla számot. E rendelkezéseket megújította az 1550. évi 19. te, amely kimondta azt is, hogy a király a mulasztókat kötelességük teljesítésére fogja szorítani. A két törvény a király felügyeleti jogát a királyi adományból keletkezett katolikus egyházi alapítványok fölött állapította meg. A többi felekezet iskolai alapítványainak királyi ellenőrzési jogáról az 1715. évi 74. tc. szólt. Az 1723. évi 70. tc. már minden kegyes alapítvány felügyeletét az uralkodónak tartotta fenn, s az elhanyagolt alapítványok helyreállításáról rendelkezett. Erre a feladatra III. Károly a következő évben a helytartótanács négy tagjából egy állandó bizottságot jelölt ki. A helytartótanács felszólította a megyéspüspököket, a vármegyéket és a szabad királyi városokat, hogy készítsenek jelentést a hatóságuk területén lévő alapítványok állapotáról. Az egyházak, megyék, városok attól tartottak, hogy az összeírást követően meglévő jogaik csökkenni fognak, 7 CSORBA F., 1889., CSORBA F., 1901., DÁRDAY S., 1897., EREKY I., 1903., KRÜGER A., 1916., PALKOVICS B., 1892., SCHULER D., 1935., STEINECKER I., 1916.
