László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

IV. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI, AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS MÓDSZEREI

Jelentős intézkedés történt az 1946. január 5-én hatályba lépő (240/1946. ME. sz.) rendelettel, amely az iskolán kívüli nevelés irányításával, szervezésével megbízott alkalmazottaknak külön szabadművelődési státust alkotott. A kinevezés feltétele egyetemi vagy főiskolai végzettség és a szabadművelődési szakvizsga letétele volt. Ez utóbbira való felkészülést a VKM szaktanfolyamok szervezésével biztosította. Ilyen volt pl. az 1947. július 3-6-ig megrendezett tarhosi tanfolyam. A szakvizsga előfeltétele legalább egy éves státusszolgálat volt. Ennek megfelelően került sor 1948. február és március havában a vizsgára, amelyet Dobos Zoltán, Szatmár-Bereg vármegyei felügyelő is ekkor tett le. A szabadművelődési fogalmazási személyzet összetételére vonatkozóan meghatározták, hogy a tanítói oklevéllel rendelkezők száma nem haladhatja meg az összlétszám 30%-át. A 720/1946. ME. sz. rendelet és végrehajtási utasítása a szabadművelődési felügyelők és ügyvezetők feladatkörét szabályozta: A felügyelői munka területei: a. / Az iskolán kívüli nevelés és oktatás szervezése és irányítása, amely egyrészt a kerületi szabadművelődési tanácsokba behívott társadalmi szervekkel, személyekkel való együttműködésből állt, másrészt az iskolán kívüli nevelés állami szerveivel, az ügyvezetőkkel való kapcsolattartást jelentette. Az együttműködés módja: - nevelői céllal befolyásolni a programok összeállítását (pl. éves munkatervek, ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok terveinek előzetes jóváhagyása), módszereik kialakítását, - a korszerű nevelési ismeretek és gyakorlat megszervezése. Az ügyvezetőkhöz eljuttattak minden központi irányelvet, rendelkezést. Ez a körleveleken kívül az ügyvezetői értekezleteken, személyes kiszállások során valósulhatott meg. - gondoskodtak az általuk létesített művelődési intézmények működéséről, - hézagpótló szabadművelődési alkalmakat szerveztek, - havi jelentésben számoltak be a szabadnevelési munkáról. b. / Vezették a kerület iskolán kívüli nevelésügyi igazgatását. Ebből adódóan elsősorban hivatali feladatokat láttak el a saját székhelyükön (a hivatal költségvetésének és zárszámadásának előkészítése stb.) és a kerület valamennyi ügyvezetője körében (szabadság, fizetési előleg). Javaslatot tettek a VKM-nek az ügyvezetők kinevezésére. c. / A VKM nevében hatáskörben gyakorolták a társadalmi szervezetek szabadművelődési intézményei felett az állami felügyeletet.

14 Ezért a felügyelő személye nagy hatással volt a kerület szabadművelődési munkájára. Elég, ha csak a gyakori személycserékre gondolunk. Szatmár-Bereg vármegye helyzete ebből a szempontból feltétlenül jó volt, mert Dobos Zoltán, a politikai és társadalmi erőviszonyok gyakori változása ellenére, 1945-1949-ig a helyén maradt, sőt utána is jelentős posztot töltött be művelődésügyünk területén. Szathmáry Lajos miniszteri osztálytanácsos e korszakra visszatekintő tanulmányában az országban hét, legtöbb eredménnyel dolgozó felügyelőt emel ki, s ezek között Dobos Zoltán is , 146 szerepel. A 720/1946. ME. sz. rendelet 3. §-a alapján, a szabadművelődési felügyelők javaslatára, a VKM minden községben szabadművelődési ügyvezetőt bízott meg. Ezek feladatkörét a VKM 1947 novemberében részleteiben is szabályozta (a 171.628/1947. sz.) körrendeletével. Az ügyvezetők megbízás és nem ideiglenes alkalmazás alapján működtek. A szabadművelődési munkát végző