László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

IV. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI, AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS MÓDSZEREI

pedagógusokat 1947 januárjában minősítették. Az 1946/47. tanév végén ez alapján utalt ki részükre tiszteletdíjat a VKM. Szatmár-Bereg vármegyében 73-an kiváló, 54-en közepes munkát végeztek és 4 ügyvezetőnek nem volt díjazható a munkája. A felügyelő megjegyzése szerint azonban az ügyvezetők ilyen módon való kategorizálása nagyon nehéz volt, mert a munkateljesítmény sokszor nem az ügyvezetőkön múlott. A VKM 1947 augusztusában (92.768/1947. számon) rendeletet bocsájtott ki a szabadművelődési munkában résztvevők óraszám csökkentéséről. Az ügyvezetők rendszeres díjazásban 1948. január 1-től részesültek, amely havi 30- FT volt, és negyedévenként utalták ki az adminisztrációs és szervezési feladatokat pontosan végzőknek.

147 A községi iskolán kívüli nevelés területén az ügyvezetőnek az alábbi feladatokat kellett ellátnia: 1 4-8 havonta jelentést küldött a felügyelőnek, - elkészítette a munkatervet a szabadművelődési tanács véleményének meghallgatásával, - igyekezett megnyerni a kulturális tevékenységet folytató társadalmi és állami szerveket az együttműködésre, - közreműködött a szabadművelődési mozgalmak megszervezésében és lebonyolításában, - végrehajtotta a szabadművelődési utasításokat, rendelkezéseket.

149 A vármegyei felügyelők és községi ügyvezetők neve korszakunkban gyakran változott. Egyrészt népművelési titkár, szabadnevelési, szabadművelődési felügyelő, népnevelési, népművelési ügyvezető, másrészt népművelési gondnok, szabadnevelési, szabadművelődési, helyi ügyvezető címen szerepeltek. A korabeli politikai viszonyokkal párhuzamosan változott munkájuk tartalma. Ehhez igazították a felügyelők, ügyvezetők összetételét, s emiatt személyük is gyakran cserélődött. Változtak a velük szemben támasztott követelmények is. Gombos Ferenc 1947-ben az alkalmasság feltételeit a demokratikus gondolkodásban és magatartásban, a korszerű műveltségben és szervező képességben határozta meg. A párttagságot tekintve 1948 nyarán Szatmár-Bereg vármegyében az ügyvezetők 46,2%-a az MDP, 26%-a az FKGP, 25%-a az NPP tagja, 2,8%-a pártonkívüli volt.

150 A szabadművelődési ügyvezetők foglalkozása 1946-ban Szabolcsban 86,2%-ban, Szatmár-Beregben 72,5%-ban tanító. A papok aránya 11,8% és 20,9%, akiket az MDP politikájának következtében 1948 szeptemberéig kiszorítottak e fontos kulturális és művelődési tevékenységből. Ettől kezdve a pedagógusok száma emelkedett, Szabolcsban 96,4% lett. Néhány emberrel képviselve voltak még a tisztviselők, földművesek és iparosok.

151 Az állam elismerte a szabadmuvelodes dolgozóinak munkáját. Ezt bizonyítja, hogy Szabolcsban 1949 márciusában eredményes népművelői munkájáért, Kossuth-díjjal tüntették ki Nemeskéri 152 István állami tanítót, a Vencsellő-Erhát tanyai ügyvezetőt. A VKM, majd a Népművelési Minisztérium különböző rendeleteken, körleveleken és a felügyelők részére rendezett országos konferenciákon keresztül végezte az állami irányítást. Ezek megszervezésére nyáron, vagy ősszel került sor, s általában az új tanévre adtak ki irányelveket, pl. Gyomron 1946. június 12-19., Keszthelyen 1947. szeptember 10-12. és Révfülöpön 1948. május " ' 153 . » > 31- tol június 5-ig, június 7-tól 12-ig. Itt kaptak meg a felügyelők azokat a fő szempontokat, amelyeket az egyes tanévekben hangsúlyozottan kellett kezelniük. Ezeken lehetőség nyílt tapasztalatcserére, a problémák felvetésére. A VKM tanfolyamot is szervezett a szabadművelődési státusban foglalkoztatottak részére, pl. Tarhoson, a szakvizsgára való felkészítés céljából. A községi ügyvezetőknek 1947 augusztusában tartott továbbképzést. Ezeken a minisztérium igyekezett a résztvevőket megismertetni a tudomány