László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
... ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével ... a felnőtt dolgozók továbbképzésével ... valósítja meg." Ugyanakkor "a Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége is ... műveltségük gyarapítása ..." (59. §) A művelődés alkotmányos joggá emelkedett, s ehhez kapcsolódtak az 1949. szeptemberétől életbe lépő törvények. A szabadművelődés tartalmával való szakításon túl, magát az elnevezést is elvetik: "Ahol valamely jogszabály szabadművelődés vagy iskolán kívüli nevelés és oktatás szavakat használ, ezek helyett népnevelés értendő" (4.320/1949. MT. sz. rendelet). A törvény megjelenésével egyidejűleg november 18-án a szabadművelődési felügyelői hivatalok neve "népnevelési hivatal"-ra módosult. A minisztériumok szervezéséről és a Magyar Népköztársaság Kormányának átalakításáról szóló 1949. évi XV. tv. értelmében, a VKM Szabadművelődési Főosztálya kivált a VKM keretéből. Az újonnan létesült Népművelési Minisztériumhoz kapcsolódott, ahol Népművelési Főosztály név alatt működött tovább, többségében új munkatársakkal. 105 Ezt követte a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1949. november 11-én kelt (4.320/1949. sz.) rendelete a népnevelés szerveiről. Ennek hatálybalépésével egyidejűleg megszűntek: az Országos Szabadművelődési Tanács, a kerületi szabadművelődési tanácsok és a községi szabadművelődési bizottságok. Helyettük az Országos Népnevelési Bizottságot és annak vidéki hálózatát szervezték meg. Változott az ezekbe tagokat küldhető szervek köre, ugyanis néhány a korábbiak közül megszűnt. A Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem és a Magyar Központi Híradó Rt. küldhetett tagokat - ellenben a minisztériumok és helyi képviselőik nem kaptak benne tanácskozási jogot. A tanácsokat a népművelési kérdésekben jártas személyekkel a Népművelési Minisztérium, valamint a megyei ügyvezető jóváhagyásával egészíthették ki. Az Országos Népnevelési Bizottság elnökét a népművelési miniszter nevezte ki. A titkár a miniszter kiküldötte, a megyei bizottság titkára a megyei ügyvezető, a helyi bizottságé a járási, illetve községi ügyvezető volt. 106 A népművelési miniszter 1949. december l-jén elrendelte, hogy a végrehajtási utasítás megjelenése előtt, a megyei és helyi népnevelési bizottságokat Sztálin születésnapja alkalmából szervezzék meg. A végrehajtási utasítás értelmében 1950. május 15-ig kellett felterjeszteni a bizottságok megalakításának jegyzőkönyveit. Ebben már nem népnevelési, hanem népművelési , 107 bizottságok szerepeltek. A Szabolcs Vármegyei Ideiglenes Népnevelési Bizottság 1949. október 26-án, a Szatmár-Bereg vármegyei 1949. december 6-án tartotta alakuló ülését. Elhatározták, hogy a helyi népnevelési 108 bizottságok létrejöttét, munkáját kiszállásaik alkalmával figyelemmel kísérik és segítik. A végrehajtási utasítás szerint a megyei népművelési bizottság elnöke, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda felelőse. Be kellett hívni a bizottságba tagként az alispáni hivatal valamelyik felelős munkatársát, aki a megyében folyó kulturális tevékenységért a törvényhatósági szerv részéről volt felelős. A kormány 1949. december 14-én megkezdett területrendezése során rendeletben szabályozta az új megyehatárokat, s 1950. január l-jén a korábbi 25 helyett 19 megyét alakított ki. E folyamat részeként került sor március 15-én Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék egyesítésére, Szabolcs-Szatmár megye néven, Nyíregyháza székhellyel. A Szatmár-Bereg Vármegyei Népnevelési Központ 1950. március 14-vel szüntette meg működését, és beolvadt a Szabolcs-Szatmár Megyei Népnevelési Központba. Előkészületei azonban már korábban megkezdődtek. A Szatmár-Bereg vármegyei népművelési vezető már február 20-i körlevelében értesítette erről ügyvezetőit. 109
