László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
A Szabolcs-Szatmár Megyei Népművelési Bizottság 1950. május 23-án, 12 taggal tartotta meg alakuló ülését. 110 Az 1949 őszén elinduló változások részeként a szabadművelődési munkát a vármegyékben átszervezték. Szabolcsban a községeket és a tanyákat 24 körzetbe, 4 támpontba és 7 altámpontba osztották be. Minden körzetbe 4-10 község tartozott, s valamennyi kapott egy vándorkönyvtárat és egy vetítőgépet. A munkacsoport közös munkaterv szerint dolgozott. Minden község felajánlotta a munkacsoport többi tagja számára előadóit, kultúrműsorát stb. A beosztást úgy készítették el, hogy a gépállomások a munkaközösségek központjai lettek. A körzetek működési feladataiba be kellett kapcsolni a kultúrbizottság tagjait, valamint a műkedvelő csoportok vezetőit. A támpontok a körzeteket segítették előadókkal és kultúrgárdákkal. Ehhez támpont bizottságokat alakítottak, amelynek tagjai között az MDP járási pártbizottságainak, valamint a tömegszervezetek járási titkárságainak képviselői is jelen voltak. A nyíregyházi tanyákat összességükben a városhoz kapcsolták, kulturális ellátásukat külön könyvtár, előadó, szervező stb. bizottság fogta össze. A körzetek minden hónap utolsó napjaiban félnapos értekezletet tartottak, amelyen az ügyvezetők mellett megjelentek a községek népnevelési bizottságának tagjai is. E megbeszéléseken határozták meg a politikai irányt, ehhez szervezték a kollektív munkát, és elkészítették a körzetek közös munkatervét. 111 Szatmár-Beregben 14 népnevelési körzetet alakítottak ki, amelyek a Szabolcsiakhoz hasonlóan működtek. Itt a cigányság által sűrűn lakott helyeken, községenként cigány kultúrszervezetek 112 alakultak, pl. Győrteleken. Az 1949/50. tanévben meginduló népművelési munkát új tartalommal töltötték meg. A megyei népművelési központok mozgalmi központtá alakultak át. A párt politikai célkitűzéseinek a népművelés szerves része lett. "Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi műveltség kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát" - adta ki a jelszót a Magyar Dolgozók Pártja. Az alapműveltség minél szélesebb körben való elterjesztésére törekedtek, így pl. ' 113 alap- es közismereti tanfolyamokat terveztek, hogy a jövőben majd erre építhessenek. A Népművelési Minisztérium megszervezésével egyidejűleg elkezdték a természettudományos oktatást. A korábbi éveknél hangsúlyozottabb szerepet kapott a kulturális életben a napi politika. Az ötéves terv sikeres teljesítését a kultúra eszközeivel segítették. Az aratás, cséplés, terménybegyűjtés idején falusi vendégszereplésre állították be az üzemi és városi kultúresoportokat, akik ebédszünetben és hétvégeken vidám, munkára lelkesítő jeleneteket, verseket, dalokat adtak elő. 114 Az Országgyűlés 1950. május 11-én fogadta el az 1950. évi I. törvényt a helyi tanácsok szervezéséről. Ennek következtében a népművelési központok 1950. június 15-én megszűntek és feladataikat a megyei tanácsok IX. oktatási és népművelési osztályai vették át. A népművelés új szervezete a dolgozók eszmei-politikai nevelését, szakmai műveltségének emelését, s a szórakozási, művelődési igényeknek a szocialista kultúra színvonalán történő kielégítését sorolta feladatai , .. .115 koze. A Népművelési Minisztérium Népművelési Főosztálya 1950. július 15-én körlevélben értesítette a megyei tanácsok vb elnökeit, hogy (a 4.320/1949 M.T. sz. rendelet) a megyék kulturális nevelő munkájának elősegítésére megyei népművelési bizottságokat szervezzenek. Ezek elnöke az MDP megyebizottságának vezetője, titkára a népművelési osztály irányítója. A megyei népművelési bizottságnak a VB IX. oktatási és népművelési osztály vezetője is tagja volt. Ez
