László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

a VKM nevezte ki. Az. OSZMT keretében több bizottságot is szerveztek, amelyek jelzik a szabadművelődési munka területeit. Ezek az alábbiak voltak: 1. Szak- vagy Szakmai Bizottság a tudományágak, az. irodalom, a művészetek, illetve a szakmák szerint albizottságokból állt. 2. Politikai Bizottság 3. Nevelési Bizottság A munkát az OSZMT Elnöki Tanácsa irányította.

61 A szabadnevelési vezetők részére 1945. október 26-28-án rendezett országos értekezleten Szőllősy Dániel ismertette, hogy az OSZMT-n kívül törvényhatóságonként, majd tovább tagozódva községenként, esetleg járásonként is) meg kell szervezni a szabadművelődési tanácsokat. A felállítás elvi szempontjai az OSZMT-hez hasonlóak lennének, a helyi követelményeknek megfelelő kisebb eltérésekkel. A helyi tanácsok a szabadnevelési felügyelők és ügyvezetők tanácsadó szerveivé kell hogy váljanak - mondotta előadásában.

62 Ezen az értekezleten Dobos Zoltán, Szatmár-Bereg vármegyei népnevelési vezető is résztvett. Ebből adódhatott, hogy már a rendelet megjelenése előtt, 1945. november 10-én, a helyi SZMT-k megszervezésére szólította fel a községi jegyzőket. A Szatmár-Bereg Vármegyei Kerületi SZMT-t 1945. november 24-én alakították meg 62 taggal. Előbb egy előkészítő bizottságot szerveztek, amelyben az összes párt és a vármegyei főjegyző is képviselve volt. E pártok és egyesületek 2-2 jelöltjéből választották ki a legmegfelelőbbeket. Elnökének a vármegyei főjegyzőt, alelnökének a tanfelügyelőt választották meg. A körlevél nyomán a helyi SZMT-k szervezése is megindult. Szatmár-Beregben 1945 őszén, 1946 elején 117 helyi SZMT-t szerveztek meg.

63 Szabolcs vármegyében az SZMT-k a rendelet megjelenése után, az 1946/47. tanév elején jöttek létre. Országosan tehát már létrejött az iskolán kívüli nevelés új társadalmi szerve, az OSZMT. A vidéki SZMT-k megalakításáról szóló rendelet (720/1946. ME. sz.) csak 1946. január 24-én, végrehajtási utasítása (31.600/1946. VKM. sz. r.) március 7-én jelent meg. A rendelet az ország területét szabadművelődési kerületekre osztotta. Egy-egy kerület megegyezett a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok területével, amelyek élén a VKM által kinevezett felügyelők álltak. Minden szabadművelődési kerületben kerületi SZMT-t kellett felállítani. Ez a szabadművelődési felügyelő tanácsadó szerveként működött. Felépítése az OSZMT rendszeréhez igazodott. A kerületi tanácsoknál, a minisztériumi képviselet analógiájára, egyes helyi közigazgatási szervek vezetői (alispán, polgármester, tankerületi főigazgató, gazdasági-, ipari-, háziipari felügyelő) kaptak képviseletet a tanácsban. A VKM a felügyelők kérésére 1946 júliusában engedélyezte, a Néprajzi Intézet által javasolt, néprajzi szakembereknek a területileg illetékes tanácsokba való behívását. Az országoshoz hasonlóan a tanácsot kiegészítették az iskolán kívüli nevelési munkásságukkal kitűnő személyekkel. Ezek felét a kerületi tanács titkos szavazással választotta, felél pedig a VKM nevezte ki, a hozzá felterjesztett jelöltekből. Ezzel a társadalom valamennyi rétegének képviseletét igyekeztek biztosítani. Az elnököt és alelnököt a tagok, maguk közül, titkos szavazással választották, s az OSZMT-hez hasonlóan bizottságokat alakítottak.

64 Az OSZMT nem adhatott utasítást a helyi tanácsoknak, mert nem az irányítás, hanem a különböző szinteken működő társadalmi, kulturális szervek munkájának összehangolása volt a feladata. A kerületi tanács önálló társadalmi szerv volt, munkáját a számára kiadott szervezeti szabályzat szerint végezte.