László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
A VKM Szabadművelődési Ügyosztályának vidéki szervei a kerületi szabadművelődési felügyelőségek voltak, élükön a felügyelőkkel. Meg kell jegyeznünk, hogy az előbb említeti törvény és végrehajtási utasítása, nem rendelkezett a szabadművelődési felügyelők törvényhatósági közigazgatási bizottsági-, és törvényhatósági közgyűlési tagsága felől, pedig az iskolán kívüli nevelésügyi igazgatásnak, a többi ^/aLiga/gatási ággal való összehangolása szempontjából, ez fontos lelt volna. Ezzel a VKM Elnöki B. Osztálya is egyetértett, a BM azonban ezt nem tartotta indokoltnak. 65 Ennek ellenére, megvénkben ezt a problémát törvény nélkül is megoldották, saját hatáskörben. Szabolcs Vármegye il ispán ja 1950 elején a megyei népművelési ügyvezetőtől azt kérte, hogy a szabadművelődés l'Milossága miatt a Közigazgatási Bizottság ülésein képviseltesse magát. 66 Az iskolán kívüli népművelés harmadik szintjén álltak a községi SZMT-k, a helyi ügyvezetők tanácsadó szerveiként. A felállítás elvi szempontjai megegyeztek az előzőekkel, községi keretek között. Ezen a szinten az. állami népművelést a községi szabadművelődési ügyvezető képviselte. A helyi tanácsok feladata volt, községükben, kerületükben, az iskolán kívüli nevelés állapotának figyelemmel kísérése, vélemény nyilvánítása, javaslat készítése. A helyi SZMT-k megalakítását kimondó rendelet megjelenése után, megszűntek az ideiglenes népművelési tanácsok. Amíg azok elnökét és alelnökét hivatalból nevezték ki, a kerületi és községi SZMT-k vezetőit titkos szavazással választották. A helyi SZMT-k megszervezése, előkészítése az ügyvezető feladata volt. Akadályt jelentett, hogy a VKM általában késve nevezte ki őket. Áthidaló megoldásként ideiglenes szabadművelődési ügyvezetőket bíztak meg, akik ideiglenes SZMT-kat alakítottak. Az OSZMT 1946-os javaslala alapján, a vidéki tanácsokba egyre több paraszt- és munkásembert választottak be. 68 Arról, hogy Szatmár-Bereg vármegyében még az 1945/46. tanévben létrejöttek az SZMT-k, már szóltunk. Itt a rendelet megjelenése után csak újjáalakításokra került sor. A Kerületi Szabadművelődési Tanácsban ez 1946 szeptember-októberben valósult meg. A községi SZMT-k is 1946 őszétől alakultak újjá (1947 januárban 110, februárban 116, márciusban 120 helyen, az 60 összes település 88%-a). A Szabolcs Vármegyei Kerületi SZMT 1946. május 28-án, 44 taggal alakult meg. Elnökévé dr. Veress Sándor vármegyei főjegyzőt, alispán helyettest választották meg. A helyi tanácsok 70 megalakítását 1946. szeptember 24-en kezdtek el, s 1947 májusáig 104-et szerveztek meg. Az SZMT-k elnökei Szabolcsban 63,3%-ban, Szatmár-Beregben 51,4%-ban a lelkészek köréből kerültek ki. A pedagógusok arányszáma ekkor még viszonylag alacsony: 20,8%, illetőleg 13,9%. Később ezek aránya ugrásszerűen emelkedett. Az elnökök között találunk még tisztviselőt, iparost, 71 földművest sot orvost is. A helyi SZMT-k alakuló gyűlésein számbavették a községek kulturális szükségleteit és 72 elkészítettek az eves munkaterveket. A tanácsok Szatmár-Beregben sok helyen nem tudtak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek, azt hitték ez is egy a sok bizottság közül. Szervezésük során néhány típushibát gyakran elkövettek. így pl. az ügyvezetőt beválasztották a tanácsba, holott a tanács társadalmi, az ügyvezető hivatalos szerv volt, s ezek egymásnak mellérendeltek. Egyes helyeken nem volt meg 73 az összhang a tanács es az ügyvezető közölt. A helyi SZMT-k tevékenysége nyomán, Szabolcsban 1947 januárjában megindult a kultúrházak építése, a 48-as kultúrverseny kidolgozása, a megyenapra való felkészülés. Még ugyanazon év nyarán, a szabadművelődési felügyelő kezdeményezésére, kultúrautóra szerveztek gyűjtési akciót.
