László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A pártok mellett a társadalmi szervezeteket is igyekeztek bevonni 1947-ben az ünnepségek szervezésébe. Egy évvel később, központi kezdeményezésre minden községben a munka ünnepét előkészítő bizottságot alakítottak a helyi pártok, a nemzeti bizottság és elöljáróság, valamint az ifjúsági szervek képviselőiből. A szervezést a Magyar Művelődési Szövetség Május 1. műsorfüzete alapján kezdték meg. Szabolcsban az ünnepélyeknek általában két előadója volt; az egyik a Nemzeti Bizottság, a másik a Szakszervezet részéről. Ezzel a Nemzeti Függetlenségi Front jelleget akarták biztosítani. Az ünnepség délelőtti, délutáni és esti műsorból állt (zenés ébresztő, Himnusz, Köztársasági dal, Marseilles, Internacionálé, Szózat, ünnepi beszéd, majális, tábortűz és felvonulás). 565 Az 1950. évi ünnepségeket a Népművelési Minisztérium műsorfüzete alapján rendezték. Ezt az SZFTE-k keretében egy, a május elseje jelentőségét méltató előadás előzte meg. Az ünnepségeket a Párt irányította és a szervezés munkájába a helyi népi bizottságokat is bevonta. 566 Az Anyák-napi ünnepségeket is minden évben megtartották. Az iskolák rendezvényeit a tömegszervezetek műsorral egészítették ki. 567 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére első alkalommal 1949ben került sor. "Fel kell használni ezt az ünnepséget a Szovjetunióval való barátság elmélyítésére és a felszabadító Vörös Hadsereg iránti hála tudatosítására" - írta a szabadművelődési felügyelő. 568 Ezeket a párt és tömegszervezetek vezetőinek bevonásával a szabadművelődés szervei rendeztek, s összekötöttek az SZFTE elodassorozatok megnyitásával. A nemzetközi és országos mozgalom részeként 1949. október 2-án megyénk szinte minden településén megemlékeztek a béke ünnepéről. Ezek szónoklatokból, a tömegszervezetek 570 felvonulásaiból es a beke melletti tüntetésekből alltak. Jelentós esemény volt 1949-ben a Világifjúsági Találkozó, amelynek kapcsán négy ünnepség megrendezését is előírták: pl. "Több terméssel készülünk a VTT-re", Országos békedemonstrációs ünnep. Szatmár-Beregben a MINSZ Vármegyei Titkársága körzeti ifjúsági ünnepségeket szervezett. Ezeken nyolc népitánccsoport 571 tartott bemutatót. A nemzeti ünnepek közül a Köztársasági emlékünnepet először 1947. február l-jén rendezték meg. Harmadik évfordulója egyben az új Függetlenségi Front ünneplését is jelentette. E 572 rendezvényeket az újonnan alakult szabadművelődési bizottságok irányítottak. Már 1946-ban megszervezték a március 15-i ünnepségeket. A minisztérium "A teljes és őszinte szabadságünnep" címen beszédvázlatot és műsortervezetet adott ki, amelyben a paraszt- és munkásközösségekre egyaránt gondolt. Ebben Petőfi, Vörösmarty, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Ady költeményei és Kodály gyűjtötte népdalok szerepeltek. Az ünnepségeken általában párlkülönbség nélkül vetlek részt a község lakói. Jellemző a következő eset: Nagyarban a megemlékezés a templomban kezdődött, majd a hősök emléktáblájánál folytatódott, ahol a pártok képviselői mondtak beszédet. A műkedvelő csoportok többnyire az alábbi előadásokkal szerepeltek; Tamási 573 Aron: Vitézi lélek, A fogolytábor, Az áldozat. Az 1947. évi ünnepségeket már a 48-as centenáriumi év beindítására is felhasználták. Mátészalkán ebből az alkalomból megyenapokat rendeztek, amelynek keretében emlékművet is avattak. Minden évben megemlékeztek április 4-ről, az ország fasizmus alóli felszabadulásának jelentőségéről. 574 A háború után első alkalommal 1949-ben ünnepelték meg a Tanácsköztársaság évfordulóját. Erre központi műsorfüzet alapján, Szabolcsban szinte minden településen sor került. 575
