László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A hazaszeretet elmélyítésének céljával emlékeztek meg 1949. július 31-én Petőfi halálának 100. évfordulójáról. Előkészítését a MINSZ, az. EPOSZ, az MDP és a szabadmuvelodes , 576 végezte. Augusztus 20. megünneplését 1948-ban a VKM határozatára megalakított rendezőbizottságok irányították. Erre az alkalomra a Budapesti Irodalmi és Művészeti Intézel műsorfüzetet jelentetett meg. Eg_y évvel később, 1949-ben az ünnep a magyar Alkotmány születésével újabb értelmet kapott. Meg kell említenünk az 1949-ben megrendezett húsvéti ünnepségeket, amely a Függetlenségi Népfront tömegszervezeteinek országos, nagy kulturális megmozdulása volt. Szatmár-Beregben az MNDSZ kezdeményezésére községlátogatással kötötték ezeket egybe. 578 A vidéki szabadművelődési tanácsok kérésére 1948-ban az OSZMT felelevenítette az aratóünnepélyeket. A VKM műsoranyaggal segítette ezek megrendezését. A Szalmár-Bereg vármegyei szabadművelődési felügyelő arra kérte az ügyvezetőket, hogy ezt megfelelően használják ki a lakosság öntudatának emelésére. Tyúkodon 1948-ban az SZMT a pártokkal és szervezetekkel közösen rendezte meg az ünnepséget, amely többek között az aratók felvonulásából, irodalmi és „ , 579 zenei műsorból, sporttevékenysegekből alít." A kulturális rendezvényeket, ünnepségeket a tervkölcsön jegyzés népszerűsítésére és a választási kampányban egyaránt felhasználták. A kultúresoportok műsorukkal 1949-től elsősorban 580 a politikailag gyengébbnek minősített településeken léptek fel. Lenin halálának évfordulójáról ünnepélyes pártnapokon emlékeztek meg. A személyi kultusz hatása érződött a Sztálin 70. születésnapjára szervezett megemlékezéseken. Szatmár-Beregben erre az alkalomra külön műsorszámmal is készültek. A szovjet határ melletti barabási hegyen és Tiszabecsen fényreklámot helyeztek el, amely alatt egy 300-400 tagú vegyeskar énekelte el a 581 Sztálin-kantátát. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc centenáriuma A VKM 1946 júniusában az 1848-as események 100. évfordulójának ünnepi előkészítésérc kérte a szabadművelődési felügyelőket. A megoldandó feladatokat a következőkben foglalta össze: "országos jellegű és helyi ünnepségek rendezése, 1848 szellemi örökségének tudatosítása". Célul tűzték ki, hogy 1948. március 15-re valamennyi faluban, tanyakörzetben, nagyobb 582 üzemben népkönyvtárat nyitnak. A Belügyminisztérium és a VKM a 48-as mozgalom támogatásához rendeletet adott ki. A Tájékoztatásügyi Minisztériumban Centenáriumi Ügyosztály alakult. Még 1947 februárjában létrejött az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság, s elkezdte helyi csoportjainak szervezését." ' Szatmár-Beregben 1947 februárjában alakították meg a Vármegyei 48-as Bizottságot, amelynek elnöke Szabó István főispán lett. Munkatervük az újjáépítés, a kulturális és szociális élet, valamint a sport területén tartalmazott feladatokat. A kulturális célok között találjuk pl. a 20.000 analfabéta számának felére csökkentését, könyvtárak szervezését. A vármegye településeiben sorra alakultak a 48-as bizottságok, pl. Fehérgyarmat-Károlyi tanyán 1947 február 16-án. A Szatmár584 Beregi bizottságok elképzeléseinek egy részéből hiányoztak a kulturális vállalások." A Szabolcs Vármegyei 48-as Bizottság a népi kultúra megismertetése céljából népi színjátszó >• ' 585 csoport és népi együttes szervezését tervezte.
