László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
Szabolcs vármegyében előadói versenyt rendeztek, s ennek győzteseiből egy műkedvelő csoportot szerveztek azzal a céllal, hogy rajtuk keresztül juttathassák el a falvakba a klasszikus értékű darabokat. 494 A Nyíregyházi Tanügyi Könyvesbolt pedig 1947-ben Közművelődési Színpad sorozatot indított, hogy az ügyvezetőket - ha nem is klasszikus értékű, de jó színdarabokkal lássa el. Ezeket a nyíregyházi SZMT Irodalmi Szakosztálya válogatta kiadásra. A sorozat 28. tagjaként jelent meg az "1848. március 15." című könyv, amely négy színdarabot tartalmazott: pl. Sipkay Barna; Apai testamentum, Marssó József: Honvédivadékok. 495 Az MKP Kulturális Alosztálya "Útmutatójában" az operettek helyett, nevelő értékű, színvonalas műsorokat ajánlott bemutatásra: Benedek Marcell, Darvas József, Gárdonyi Géza, Molière, Gogol, Gorkij színdarabjait. A Magyar Népi Művelődési Intézet a műkedvelők részére két műsorfüzetet jelentetett meg: Gyallay Domokos: Kis játékok, Volly István: Ütik a rézdobot. Az OSZMT folyóiratában, az Új Szántásban, "mit játsszunk" címmel több számon keresztül ismertették az előadható színdarabokat. A szerzők között a kulturális alosztály által javasoltakon túl Madách Imre, Tamási Áron, Kisfaludy Károly, Móricz Zsigmond, a külföldiek közül; Szimonov, Shakespeare, Steinbeck neve szerepelt. 496 Ez még mindig csak szűk keresztmetszetét adta a világirodalomnak. A jó műsorkínálat ellenére Komlódtótfaluban a Független Ifjúság mégis a Huszárkisasszony c. operettel, továbbá a Piros bugyelláris c. népszínművel lépett fel többször is. 497 A Szatmár-Bereg vármegyei szabadművelődési felügyelő 1948 februárjában 42 különböző színdarabot vásárolt. Közös bennük, hogy magas színvonalúak voltak. 498 Az iskolák, gyülekezetek, társadalmi szervek fenntartásában működő kul túrcsoportok egymástól függetlenül működtek. Az MKP Kultúrpolitikai Bizottsága 1948 áprilisában megállapította, hogy a klérus tervszerű és élénk kulturális tevékenységét falun az egyházi iskolákban, énekkarokban, egyházközségi kul túrcsoportokban fejti ki. Ugyanakkor az 1948-as országos kultúrverseny jelentőségét felismerve, igyekezett a befolyása alatt álló szervezeteket a mozgalomtól távol tartani. Az említett versenyen induló Szatmár-Bereg vármegyei 56 színjátszó csoport között egyetlen egyházi fenntartásút sem találunk. 499 Fokozott szerephez jutottak a pártszervezetekben működő kul túrcsoportok, amelyekből 1947-ben az országban 120, Szabolcsban 28 kultúrgárda tevékenykedett. Ez utóbbiak száma 1948-ban 3l-re emelkedett. 500 A Szatmár-Bereg vármegyei szabadművelődési felügyelő a 48-as kul túrversenyre csak klasszikus értékű darabokat ajánlott a csoportoknak. Ez segítette az alacsony színvonalú színdarabok kiszorítását. "A hazai írók közül Móricz Zs., Zilahi L., Benedek A., Darvas J., a külföldiek közül 501 Molière, Shakespeare művei vezettek."" A két párt egyesülésével, az iskolák államosításával, valamint az egyház szabadművelődési tevékenységének visszaszorításával megváltozott a műkedvelő csoportok arculata és ezzel egyidejűleg a bemutatott darabok összetétele. A korábban már említett 1949. évi Szabolcs vármegyei összeírás szerint a 118 kultúrcsoportból 75 volt a színjátszók száma. Szatmár-Bereg vármegyében ugyanebben az időben 102 színjátszó csoport 502 működött." Mindegyikben találunk egy politikai megbízottat. A színjátszás-kultúra megyei színvonalát reprezentálja, hogy az 1949-es országos kultúrversenyen t 503 a szatmar-beregi csoportok közül hármat díjaztak, 23-at oklevéllel jutalmaztak. Hasonló nagy megmozdulást eredményezett az 1949-es választás Szabolcsban, ahol 120 kultúresoport járta a falvakat. Szatmár-Beregben a helybeli csoportokból 26 kultúrbrigádot alakítottak, amelyek 54 műsort adtak a saját falujukon kívül. Ezek kulturális agitációval támasztották alá a választási kampányt. 504
