László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

magas óraszáma (a 278 órából 104). Ezek a hallgatók érdeklődési köréhez való igazodást mutatják, ugyanakkor a tantárgyak között aránytalanságokat eredményeztek. Emiatt a többi tanterve, pl. a Nyíregyháza-Debrőbokori Középfokú Parasztkollégiumé sem felelt meg az irányelveknek.

464 3. Felsőfokú szabadiskolák (népfőiskolák, szabadegyetemek, munkásakadémiák) A szabadnevelési vezetők 1945 októberi konferenciáján a felsőfokú szabadiskolákat szabad főiskolának nevezték. Feladatukat a következőkben határozták meg: "... rendszeres oktatás és nevelés által a szerves műveltség alapjainak lerakása, a képességek fölébresztése és kiművelése, világnézeti tájékoztatás, jellemnevelés a közösségi életben való elhelyezkedés érdekében, végső soron az önművelés útján való elindítás."

465 A VKM vonatkozó rendelete értelmében a felsőfokú szabadiskolák a szintetikus műveltség, egységes világkép nyújtására és szellemi vezetők nevelésére hivatottak.

466 A népfőiskola intézményét a szabadművelődés a régi iskolán kívüli népműveléstől örökölte. A két világháború közötti népfőiskolákat 1945 után többnyire ugyanazokkal a fenntartókkal szervezték újjá. Az ország területén 1945/46 telén 22 népfőiskolai jellegű tanfolyam működött, 770 hallgatóval.

467 Mivel sok helyen, a hagyomány miatt, az alacsony színvonal ellenére is ragaszkodtak a népfőiskola elnevezéshez, a VKM 1947-ben (137.452/1947. sz. körrendeletében) számukra a következő címet javasolta: "a ...-i népfőiskola alsó, középfokú szabadiskolája."

468 Szatmár vármegyében a Református Egyházmegye által fenntartott Szatmári Népfőiskola 1941. január 2-án, Kocsordon kezdte meg működését. Innen 1943 novemberében Tyúkodra költözött, és G. Szabó Szabolcs, lelkész igazgatása alatt itt folytatta tevékenységét. E népfőiskola a szintetikus műveltség nyújtása helyett, a földműves ifjúság hivatásszeretetre nevelését helyezte előtérbe. Nagy jelentőséget tulajdonított az intézményben kapott lelki és szellemi hatásoknak, amelyeket a hallgató egész életére magával vihetett. Ez majdnem megegyezik a Magyar Parasztszövetség népfőiskolával kapcsolatos elgondolásával - annyival kevesebb, hogy nem sorolja ide a testi nevelést.

469 A Tyukodi Népfőiskolában az 1945/46. tanévben, a különböző nehézségek miatt csak egy népfőiskolai tanfolyamot tudtak megszervezni. Ez 1946. február 1-től március 3-ig, tizenhat növendékkel működött. A VKM az 1946/47. tanévre azzal a feltétellel adott számukra ismét engedélyt, ha az igazgató mellé, akinek nevelői munkájával szemben kifogás merült fel, még egy megfelelő rátermettségű nevelőt alkalmaznak.

470 A népfőiskolai munka január 30-tól március 21ig tartott, tizennyolc porcsalmai és tyukodi hallgató részvételével. A VKM 1947 áprilisában kelt leiratában már nemcsak a megfelelő nevelő beállításának, hanem G. Szabó leváltásának ellenőrzését kéri a szabadművelődési felügyelőtől. A miniszter kérésére 1947 májusában a község pártközi értekezleten foglalt állást ebben a kérdésben, ahol a résztvevők kérték a népfőiskola élére megfelelő személy kinevezését. Erre azonban nem került sor.

471 A VKM 1948 októberében megjelent rendelete alapján a népfőiskolában 1948 őszétől az EPOSZ tartott tanfolyamokat. Ezenkívül az UFOSZ, FEKOSZ, MNDSZ is szervezhette azokat. Szathmáry Lajos ügyosztályvezető visszaemlékezése szerint, a társadalmi szervezetek a gyakorlatban az intézmények teljes birtoklására törekedtek.

472 A nagyrészt egyházi segéllyel, a falu hivatalnoki, értelmiségi rétegéből, egyházi személyekből álló előadói karral működő Tyukodi Népfőiskola tartalmi munkájába tantervén keresztül nyerhetünk betekintést.