László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

A tananyagnak több mint fele az általános műveltséget szolgálta. Ez nem az egyetemes műveltséget, hanem magyarságunk cím alatt többnyire csak a magyar irodalmi, történelmi, földrajzi, társadalmi ismereteket adta. Ezenkívül mezőgazdasági tárgyakat és egyházi órákat is tartottak. Az 1946/47. évi tananyag beosztása: általános művelődési 284 órában, gyakorlati 30 órában, vallásos anyag 72 órában. Változást jelentett az 1948 telén megrendezett népfőiskola tananyaga. Ez már a VKM által kiadott "Útmutató" figyelembevételével készült. Összeállításánál abból indultak ki, hogy hallgatóik olyan földműves ifjak, akik az elemi után más iskolát nem végeztek. Ezért először a tananyagot az elemi, majd középfokú ismereteknél kezdték. Az előzőek miatt alig maradt idő - a jelen esetben leglényegesebbre - a felsőfokú anyagra. A témakörökben némi változás fedezhető fel, pl. egy-két előadás keretében világirodalommal, a világ földrajzával is foglalkoztak. Ettől a tanévtől az eddiginél jobb körülmények között, a tyukodi Uray-féle kastélyban folyt a nevelés. A VKM szabadiskolai tanfolyamként engedélyezte működését, s csak az általános műveltséget nyújtó 248 óra díjazását helyezte kilátásba. Ez január 20-tól március 19-ig valósult meg, 36 vallásos óra beiktatásával.

474 A háború után indított mozgalom részeként Szatmár-Beregben még 4 népfőiskola létesítését tervezték; Turistvándiban, Kisszekeresen, Nábrádon és Vásárosnaményban. A vásárosnaményit a Magyar Parasztszövetség kezdeményezte, de a kérelmezőt a köztársaságellenes "összeesküvésben" való részvétel gyanúja miatt őrizetbe vették, s ezzel a Paraszt Népfőiskola szervezését is megakadályozták. Nábrádon a Bottka, Kisszekeresen a Haynau-féle kastélyt akarták népfőiskola céljára felhasználni.

475 Jelentős állami hozzájárulással állították helyre a Kende kastélyt Turistvándiban, amelyben az 1948/49. tanévben internátusos népfőiskola létrehozását tervezték. A tyukodihoz hasonlóan 1948 októberében itt is vezetőképző tanfolyamokat tartottak.

4 6 A népfőiskolák létesítésével több országos szerv is foglalkozott. A Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Osztálya 1946-ban vidéken olyan népfőiskolák alapítását tervezte, amely nemcsak paraszti és közösségi öntudatra nevelte a hallgatókat, hanem kertészkedésre is megtanította azokat. E tevékenység részeként Tiszalökön és Tiszaladányban megszervezte az első magyarországi népfőiskolás mintagazdaságot. A két falu fiatalsága ifjúsági községet alakított, s az Országos Földbirtokrendező Tanácstól a gazdátlanná vált kastélyokat is megigényelte.

477 Szabolcs vármegyében az 1948/49. tanévben három vidéki népfőiskola felállítását vették tervbe: •

f r 478 Anarcson, Kemecsén és Kiskállóban. A VKM 1947 szeptemberében a népfőiskolát végzettek baráti köreinek, valamint ezek országos szövetséggé szervezését tervezte. Ezzel a közösségi nevelésen túl, a népfőiskoláknak biztosabb társadalmi alapot, anyagi és erkölcsi támogatási igyekezett nyújtani. Szükségesnek tartotta, a legalább 3 hónapos népfőiskolát végzettek részére, jelvény rendszeresítését. Szatmár-Beregben a Tyukodi Népfőiskola növendékei viseltek még a Horthy-korszakból örökölt jelvényt és egyensapkát.

479 Nyíregyházán 1946 őszén a tehetséges munkás, paraszt származású fiatalok számára képzőművészeti tanfolyamot szerveztek. A VKM, az 1946/47. tanévtől 1948/49-ig engedélyezte felsőfokú szabadiskolaként való működésüket.

4 0 A képzőművészeti népfőiskola tanterve, az összeállítók szerint megegyezett a Budapesti Országos Képzőművészeti Főiskoláéval. Ebben különös gondot fordítottak a helyi jellegű és a vidéket jellemző népi kultúrára. A tantárgyak: festészet, alakrajz, szobrászat, magyar irodalom, magyar nyelv, néprajz, filozófia, történelem, közgazdaságtan, természetismeret és számolás. Az