László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Később, elsősorban a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság szervezte ezeket. A Nyíregyházi Járási Pártbizottságon folyó szeminárium hallgatói részére 1950. február 3-án indítottak orosz nyelvtanfolyamot. Nagyecsed község Népművelési Bizottsága az orosz nép nyelvének megismerése 441 céljából, ebben az évben ugyancsak szervezett ilyen rendezvényt. EJ Szabadiskolak A falusi népnevelés új formáját képezték a szabadiskolák. A létesítésüket kimondó (5.000/1946. ein. VKM. sz.) rendelet, a szabadművelődési, oktatás és nevelés intézményeinek kiépítésében az egyik leglényegesebb intézkedésnek tekinthető. "A szabadiskola az általános műveltség nyújtására, valamint kiegészítésére és elmélyítésére szolgáló, képesítést nem adó, rendszeres oktató-nevelő intézmény." Hármas nevelési célt szolgált: 1. korszerű, szerves, általános műveltség kialakítását 2. képességek fejlesztését, a művelődés eszközeinek használatára való kiképzést 3. a helyes közösségi magatartásra való nevelést. Tehát a szabadiskolákban az egész ember nevelésére törekedtek. Ezért valamennyi nevelési célt három szempontnak kelleti áthatnia: - foglalkozás, gyakorlati nevelés - a testi és lelki egészség - a közösségi élethez való kapcsolódás A szabadiskoláknak nem volt központilag előírt tananyaguk, csupán bizonyos tárgyköröket határoztak meg, pl. a foglalkozási szemponthoz a természettudományi alapismereteket. Ezen belül a szabadiskolák szervezői, a hallgatóság igényeihez igazítva állították azt össze. Nagy súlyt helyeztek a szabadiskolak internátussal való összekapcsolására. Ezzel részben a vidéki hallgatókon , , , , , , 443 segítettek, másreszt a közösségi neveles ccljat szolgáltak. A szabadiskoláknak három fokozata terjedt el: alsó, közép és felső. A tananyag mindhárom típusnál a művelődés egész területét átfogta. Az általános műveltségi anyag tárgyalásának és közvetítésének mélységében és mértékében különböztek egymástól. A szabadiskolák fokozatának kiválasztásánál figyelembe kellett venni a hallgatóság iskolai végzettségét, művelődési igényeit, a település nagyságát, oktatási intézményekkel való ellátottságát. Ez utóbbit a megfelelő előadók biztosítása céljából nézték.

444 A szabadiskolák mindegyik foka rendszerint egy évfolyamot alkotott, s 30, a tankötelezettségi koron túl lévő felnőit hallgatót tanított. Ezek óratervét a beiratkozottak életkörülményeihez igazították. Tanulmányi idejük 3-6 hónap lehetett. Megnyitásukat a VKM engedélyezhette. A kérelmet mellékleteivel együtt a felügyelőkön keresztül nyújtották be, akiknek minden szabadiskolát ellenőrizni kellett. Saját hatáskörükben döntöttek államsegélyczésükről. Ez. a költségekből csak a kisebb részt jelenthette, a kiadások többségét a fenntartónak kellett vállalnia.

445 A Szatmár vármegyei Milota község szabadiskolájának anyagi terheit pl. a Móricz Zsigmond Munkaközösség fedezte. A szabadiskolák fenntartására néhol külön baráti köröket szerveztek. Pl. Tuzséri Szabadművelődési Baráti Kör, Nyíregyháza Debrőbokortanyai vagy az Ofehértói Paraszt Szabadiskola Baráti Köre. Ez utóbbinál a Szabadművelődési Tanács alakult át ideiglenesen. A szabadművelődés szervein kívül a Magyar Parasztszövetség Országos Központja is létesített szabadiskolákat. Az országban 25 településen, Szabolcsból, Kállósemjénben, Bujon, Felsősóskúton.

446 Ezeket általában önálló épületben helyezték el. Szatmár-