László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Gébcrjén táncai és népdalai, Kisszekeres népi játékai, Milota, Tiszabecs, Kispalád, Botpalád 379 380 szőttesei, varrottasai. A későbbi években is többször rendeztek falunapokat. Az MDP 1948 nyarától kapcsolódott be ezek szervezésébe, amelyeket Szabad Föld Vasárnapok Falunapjai-nak nevezett. Járásonként, havonta legfeljebb egyet tartottak. A kezdeményezők a falusi pártszervezetek voltak, a járási és megyei pártbizottságok támogatásával. A rendezési munka elvégzésére a községben bizottság alakult. Ebbe a különböző szervezetek küldöttein kívül bevonták 381 a szabadművelődési ügyvezetőt, a demokratikus pártok képviselőit, jegyzőt, bírót, tanítót is." Szatmár-Bereg vármegyében az első Szabad Föld Vasárnapok Falunapol 1948. június 20-án rendezték meg Turistvándiban, ahol 14 község és annak kul túrcsoportjai vettek részt, kb. 4.000 hallgatóval. Ezek műsora általában hasonló volt a többi falunapéhoz. Csak itt nagyobb hangsúlyt kapott a párt céljainak ismertetése, pl. iskolák államosításának fontosságáról tartottak előadást.

3 2 3. Kultúrnapok A VKM szerint: "A kultúrnapok célja: tudatosítani a népi demokrácia 3 éves fejlődésének eredményét, az államosítással és a hároméves tervvel beállt döntő fordulatot, kiállításokon, a szabad parlamentnek nevezhető ankétokon, másrészt megmozgatni a városok kulturális erőit, a helyi tömegeket bekapcsolni az aktív kulturális tevékenységbe, és közel hozni népi tömegeinket 383 t élvonalbeli művészeinkhez.'" ' A minisztérium 1948-ban kérte szervezésükre a városokat. Ezek 3 napig, esetleg egy egész hétig is tarthattak. Nyíregyházán a kultúrnapokat "Szabolcsi Hét" 384 címmel 1948. október 2-10-ig rendezték. Ezek általában képzőművészeti kiállítás megnyitásával kezdődtek, valamely közéleti kitűnőség személyes részvételével. Második nap díszelőadást tarthattak a színházban. A többi napokon hangverseny, irodalmi est, stb. szerepelt. Néha tudósok, művészek, miniszterek találkoztak a helyi lakossággal és annak vezetőivel. A kultúrnapok szervezése mind a megyében, mind országosan sok kívánnivalót hagyott maga után. Nem volt elegendő közönségük, időre biztosított előadótermük, s a felkért művészek sem illeszkedtek megfelelő módon a műsorba. A helyi kultúrnapokon kívül voltak központilag rendezettek is, amelyeken fővárosi kultúresoportok és előadók vettek részt. Erre példa 1949. január 27-én a nagyhalászi Gépállomáson, a VKM Művészeti Főosztálya és a szakszervezetek által rendezett kul túrnap. Ennek műsorán kórusművek, színjátszás, szavalat és énekszámok szerepeltek.

385 4. Tanyanapok A kultúrát az állam igyekezett eljuttatni a legtávolabbi településekre is. Ezért a tanyákon is megrendezték az egésznapos művelődési alkalmakat. Ezek programja a következő volt: az iskolában gyülekeztek. A legközelebbi faluból kihívták az orvost, állatorvost, védőnőt és a környékről egy gazdasági szakembert. Az összejövetel az orvosok, a védőnő és a gazdasági szakértő rövid tájékoztató előadásával kezdődött. Alkalmat adtak a kérdezésre és hozzászólásra is. Ezután körülnéztek a tanyákban, hogy egészséges körülmények között élnek-e az emberek. Megbeszélték a gazdálkodási problémáikat, felhívták a figyelmet a hiányosságokra, a tudomány legújabb eredményeinek a tanyai életben való alkalmazására, pl. az állattartás új módszereinek bevezetésére. Ezenkívül rendeztek bábelőadást, vetélkedőket, játékokat, délutáni beszélgetéseket, • 386 gazdagyűléseket, este műsoros ünnepélyt és táncot.