László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

A tanyanapok célja és programja 1950-től kiegészült a tanyaközségek, illetve tanyaközpontok melletti propagandával. A tanyaközpontoknak kijelölt helyeken, nagyszabású kultúrműsorokat rendeztek, ahol kidomborították a tanya hátrányait, a községi élet előnyeit. Ezeken a megyék legjobb kul túrcsoportjai szerepeltek. Vármegyéinkben 1949-ben Nyíregyháza-Benkőbokorban, 1950-ben Aporligeten, Nagy cserkeszen, Sőrekúton, Vajdabokorban, Tiborszálláson, Telektanyán, Tiszaeszláron és Belegrádon rendeztek tanyanapokat." Ahhoz, hogy e rendezvények milyen hatással voltak a közönségre, jó példaként szolgál az MDP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága 1950 június 17-i hangulatjelentése: "június 8-án, Űrnapján a tanyaközpontokban tanyanapokat rendeztek, ahová a városi kultúrcsoporlokat és zenekart küldték ki. Jelentős tömeget sikerült elvonni a körmenettől és az egész napos műsor jó hatással f 388 volt a lakosságra."" 5. Megyenapok Egy-egy megye székhelyén megyenapokat is rendeztek. Ezeken az ünnepségeken a megyék legjobb népi csoportjai vettek részt. A legjellegzetesebb néprajzi anyaggal rendelkező községek s 389 ' y - ' ' munkáiból kiállítást nyitottak." Ez a megyék gazdasági, kulturális, közlekedési, egészségügyi viszonyait, a háború óta elért eredményeket is bemutatta. A közeli községek gyalogosan, szekéren és lovas bandériumos felvonulással érkeztek a megye székhelyére. Szatmár-Beregben, Mátészalkán 1947. június 29-től július 6-ig tartottak megyenapot. Az első napi rendezvényeknek arató ünnepi jellege volt. A népművészeti és újjáépítési kiállításokon kívül előadásokat tartottak a megye gazdasági helyzetéről és a hároméves tervről. Ez felvonulásokkal, népi bemutatókkal folytatódott. Utána vacsora, tábortűz és tánc volt. A többi napon pedig a különböző szakszervezeti csoportok rendeztek összejöveteleket, ahol szakmai előadások tartása mellett a megyei vonatkozású eseményeket is megvitatták. így pl. volt vasutasok, postások, iparosok, kereskedők napja. A Szatmár-Bereg vármegyei MKP titkár e megyenapok jelentős sikeréről számolt be. 390 D7 Tanfolyamok Amennyiben az érdeklődők nemcsak alkalomszerűen vettek részt az előadásokon, hanem arra be is iratkoztak, továbbá ha az ismeretanyag meghallgatásán túl, annak elsajátítását is célul tűzték ki: tanfolyamról beszélünk. Ezt vizsgával fejezték be és felelős vezetője volt. A beiratkozottakat rendtartás és fegyelmi szabályok kötötték. Munkatervét az illetékes (szabadművelődési, gazdasági, 391 háziipari, stb.) felügyelő hagyta jova." Ezek általában a gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyagot közvetítettek. Pl. mezőgazdasági, egészségügyi, háziipari és szövetkezeti tanfolyamok, amelyeket az adott szakminisztériumok szerveztek a VKM közreműködésével. A szabadművelődési tanfolyamoknak a hasznosítható szakismereten túlmenően közismereti tárgyai is voltak. E dolgozatban csak ez utóbbiakkal foglalkozok. Ezekkel egyrészt azoknak a felnőtteknek a művelődési igényeit szerették volna kielégíteni, akiknek nem állt módjában az általános vagy magasabb fokú ismeretanyag elsajátítása. Ilyenek voltak az analfabéta és alapismeretterjesztő tanfolyamok. Másrészt azokat a felnőtteket igyekeztek oktatni, akik ismereteiket korszerűsíteni szerették volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom