László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
kirándulások, határjárások, különféle sportversenyek, állattartás, állatnevelés, háziipar, kisipar, egészségügyi ismeretnyújtás stb. Ezenkívül havonta egy alkalommal előadást tartottak a népi demokráciával kapcsolatos aktuális kérdésekről. A műsort elsősorban az Országos Szabadművelődési Tanács által kiadott vezérfonalakból és a Szikra könyvkiadónál megjelent Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok Könyveiből állították össze. Ilyen kötetek pl. Biiky Béla: Bábjátékkönyv, Székely Endre: Éneklő magyarok, Vitánvi Iván: Népi táncok, Binét Agnes: 373 ' ' ' Gyermekjátékok." ' Ezek a vasárnapi rendezvények általában a falu aprajat-nagyját megmozgatták. Különösen a fiatalság körében voltak közkedveltek. Az SZFTV-ket és SZFV-ket egy-egy falu lakosságának rendezték. Amikor abba egy-egy járás, tájegység több települését bevonták, akkor a Szabad Föld Vasárnapok Falunapjairól beszélünk. 2. Falunapok A VKM fogalommeghatározása szerint: a falunapok bemutatják a községek helyzetét, életét, kulturális, gazdasági, szociális, stb. törekvéseit, a fejlődés, haladás eredményeit, vagy az elmaradás 1 374 okait. Nánási Miklós a falunap fogalmát a következőképpen határozza meg: "... a falunap, amikor egy-egy helység egész napot betöltő programmal bemutatja életét munkájában, szokásaiban, viseletében, művészetében. A néphagyomány ápolásának, a népi műveltség tovább éltetésének, tudatosításának , ,..,„, , , , te 375 es az időszerű műveltség kialakításának kivalo eszköze...' Szatmár-Bereg vármegye 1946. július 28-án, Tiszacsécsén rendezte meg a megye első falunapját, 12 település részvételével. Ezt az ősz folyamán még négy követte, ahol összesen 65 település képviseltette magát. Augusztus 25-én Szatmárököritón, szeptember 8-án Tiszaszalkán, szeptember 29-én Nábrádon, október 20-án HodásZOn. 6 te , , 377 Szabolcs varmegyeben 1947. Junius 29-en, Kemecsén rendezték meg az első falunapot.' Ezeket egy-egy körzet központjában évenként, általában vasárnap tartották. Igyekeztek minden társadalmi réteget bevonni és megmozgatni. így a pártok, egyházak, ifjúsági szervezetek általában a résztvevők között voltak. Egy-egy falunapon 5-8 ezer ember jelent meg. A népi műveltség tárgyi hagyatékaiból kiállításokat rendezlek: pl. fafaragás, népi szőttesek, népviselet stb. A szellemi néprajz köréből a falvak dalait, zenéit, táncait, játékait mutatták be. Az öregek emlékezetében élő szokásokból, hagyományokból választották ki az anyagot. A műsor bemutatása során egyéni r f f 378 t t ötletek megvalósítására törekedtek. Szatmár-Bereg vármegye vezetősége minden alkalommal közigazgatási panasznapot tartott. Egészségügyi szolgálatot és orvosi tanácsadást is végeztek. A környékről összesereglettek százait vizsgálták meg és bukkantak rá megelőzhető betegségekre. A falunapokon végzett egészségügyi szolgálatot Szatmár-Bereg vármegye kezdeményezte, nagy sikerrel. Ezért a Népjóléti Minisztérium iskola-példának tekintette, és később az itt kikísérletezett módszert javasolta más megyéknek is. Az érdekelt községek szemléltető falitáblákon bemutatták az előző év születési, halálozási, egészségügyi, mezőgazdasági statisztikai adatait. Közzétették a szövetkezetek, iskolák és a szabadmuvelodes eredményeit is. Udvar-, kert-, gyümölcs-, stb. versenyeket rendeztek. Egyes községek a falunap keretébe iktatták be a könyvnapot, sátrakban árusítva az év legjobb kiadványait, pl. Szatmárököritón. Este valamilyen népi tárgyú színdarabot mutattak be a műkedvelők. Különösen szép sikerrel szerepeltek a falunapokon: Szatmárököritó tánccsoportja, Tyúkod gyékény munkái, Matolcs fonó jelenetei és cserepei, Tarpa fafaragásai,
