László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
CJ Művelődési napok A szabadművelődés keretében nagyobb szervezést, és előkészítést igénylő, gyakran tágabb körzet lakosságát megmozgató kulturális rendezvényeket is tartottak. Ide sorolhatók a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok, Szabad Föld Vasárnapok, falunapok, kultúrnapok, tanyanapok, megyenapok. Ezekhez hasonlóak azok az ünnepélyek is, amelyek egésznapos programmal rendelkeztek. Pl. május 1 -je, arató-, új kenyér-, honvéd ünnep, szüreti nap. 1. Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok, Szabad Föld Vasárnapok A Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok célja: "... az értékes népi hagyományok megmentése és ápolása, sport- és kultúrversenyek rendezése, a paraszt tehetségek támogatása és nemes ^ f , , , 368 szórakozásról való gondoskodás, a falu népe számára."" E mozgalmai a Szabad Föld Téli Estékhez hasonlóan, a Magyar Kommunista Párt indította el 1947 tavaszán. Az MKP Kulturális Alosztálya 1947-ben, az SZFTV-k rendezésében, vállalta a szükséges kul túranyagok kiadását és szétküldését. A nagybudapesti kullúrmegbízott minden falujáró csoport mellé kiképeztette azokat a kul túraktívákat, akik képesek voltak közreműködni ezek megrendezésében. A mozgalom létrehozásának szükségességét indokolta, hogy a Szabad Föld Téli Este előadássorozatok a tavaszi mezőgazdasági munkák beindulásával elnéptelenedtek. Ez a falusi emberek időhiányával, illetve a hétköznapi nehéz fizikai munka utáni fáradtságával magyarázható. Ezért a vasárnapokat és ünnepnapokat is felhasználták a lakosság művelődésének segítésére. A tavasz elteltével ezek az alkalmak tovább folytatódtak. így elhagyták a mozgalom megnevezéséből a tavaszi jelzőt és 1947 nyarától csak Szabad Föld Vasárnapok néven szerepeltek. Az 1947-es évben a vidéki pártszervezetek végezték a Szabad Föld Vasárnapok szervezéséi, különböző más szervezetek bevonásával. Ezzel a párt tömegbefolyását növelték. Szabolcs vármegyében 1947 márciusában indultak meg ezek a rendezvények. így pl. Tiszalökön, Nyírtéten és Nagyvarsányban, míg a Nyíregyházi járásban négy helyen, 1947 júniusában kezdődtek el. Szatmár-Bereg vármegyében 1947. április 4-én 36 községben voltak SZFTV előkészületek. 309 Az 1948-as évtől a Szabad Föld Vasárnapok megrendezését átvette a szabadművelődés. A helyi pártszervek csak közreműködtek a szervezésben. A VKM is felhívta a szabadművelődési felügyelők figyelmét ezek segítésére. "A Szabad Föld Vasárnapok rendezését a falvak bármely demokratikus szervezete kezdeményezheti, amelynek megfelelő mozgalmi erő áll rendelkezésére. Felügyelő Úr feladata ezeknek a szervezeteknek, illetve személyi erőknek a felkutatása, mozgásba hozása és támogatása. A támogatás formája: a./ 370 tanácsadás, b./ államsegély, cl műsoranyag - megküldése lehet."" A központi felhívás utan Szabolcsban és Szatmár-Beregben egyaránt megkezdődött az SZFV-k szervezése. A korabeli napilap erről így ír: "Színes csokorban fog kibontakozni egy-egy ilyen Szabad Föld Vasárnapon egy-egy táj kulturális élete. Népi táncok, játékok, népi zene reneszánszára számíthatunk. A határjárás, - - - - 371 városnézés külön elmenyszamba megy.' Az alábbi településeken került erre sor: Nyírderzs, Encsencs, Tisztaberek, Olcsva, Barabás, Penyige, Kömörő, Csenger, Nyírvasvári, Nyírcsászári, Szatmárcseke, Tiszakór ód. 3 72 Változatos műsorokat állítottak össze, ilyenek voltak pl.: népi játékok, népi táncok, mesedélutánok, gyermekjátékok, kiállítások, vetítettképes előadások, népdalórák, színjátszás,
