László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A Magyar Királyi Kormány 1939-ben Szabolcs és Ung vármegyében 17, Szatmár-Ugocsa és Beregben 22 népházat, kultúrházat és előadótermet tartott nyilván. Ezt az amúgy is kedvezőtlen helyzetet tovább rontották a háborús pusztítások. Például Szatmár-Beregben mindössze 13 községben maradt kultúrmunka végzésére alkalmas terem. 278 bJ A kul túr házépítési mozgalom megindítása A felszabadulás után e kultúrtermek, kultúrházak számát a gazdátlanná és elhagyottá vált kastélyok, illetve a felszabaduló leventeotthonok egyrészével igyekeztek növelni. A VKM ezeknek az épületeknek az összeírására, birtokbavételére, már 1945 őszén felszólította a szabadnevelési vezetőket."' A nyiregynázi Széchenyi István, valamint a szatmár-beregi Móricz Zsigmond Munkaközösség is segített a gazdátlanná vált kastélyok felkutatásában. A felkutatott, megfelelő épületek kezelésével a SZMT-ket bízták meg. A kultúrház céljára, hasznosítható objektummal nem rendelkező települések, a földreform során igényelhettek erre a célra házhelyet. Szabolcs vármegyében 1946-ban kevés községben létesült kultúrház ilyen módon. A. kultúrházzal nem rendelkező településeken az iskolákat vették igénybe. Ezek, a belépődíjas előadások szervezésekor bérleti díjat kértek. A bálok iskolában való rendezéséhez nem járultak hozza. A kultúrház létesítéseknek újabb lendületet adott a hároméves terv, valamint az 1848-as centenáris ünnepségek. Az MKP hároméves tervjavaslatában 20 vidéki kultúrház építését irányozta elő, 10.400.000.-Ft-os költséggel. Az 1947. augusztus l-jén meginduló terv, többek között számos kultúrház létesítését tűzte ki célul. A VKM-nek a hároméves tervben kultúrház- és 281 népfőiskola építésére az alábbi összegek álltak rendelkezésére: első évben 1.200.000-Ft második évben 1.200.000-Ft harmadik évben 8.000.000-Ft A kultúrházak felépítéséhez szükséges pénzösszegek nagyrészét a VKM, valamint az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium biztosította. Az építéshez és átalakításhoz szükséges segélykérelmet a vármegyei szabadművelődési felügyelő véleményezésével küldték el a VKM-hez. Ezt műszaki tervrajzzal és részletes költségvetéssel kellett felszerelni. Csak azok a községek kaphattak segélyt, amelyek a felépítéshez saját erejükből hozzájárultak. Szatmár-Beregben 1949ben a településeknek összesen 80.000-Ft-ot kellett kultúrházépítésre biztosítani. Kömörőben a község közel 3.000-Ft-ot adott ilyen célból. A terveket az Országos Tervhivatal Építési Osztálya hagyta jóvá. A VKM, ennek véleménye, valamint a rendelkezésre áíló hitelkeret alapján tett javaslatot az Építési és Közmunkaügyi Minisztériumnak, a segély kiutalására. A kérelem elbírálásánál figyelembe vette: a település lélekszámát, földrajzi fekvését, gazdasági viszonyait, rendelkezik-e gépállomással vagy egyéb üzemmel, kulturális téren hozott áldozatait és kapott-e már államsegélyt. 2 3 Szatmár-Bereg vármegyében a hároméves terv keretében 10 kultúrház felépítését és rendbehozatalát tervezték, de csak kettőre kaptak engedélyt. Az Új Szántás 1948 szeptemberében arról írt, hogy a tervhitelből országosan addig 973.000.-Ft-ot fordítottak kultúrházépítésre. Szatmár-Beregben a