László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
terv első másfél évében többnyire társadalmi segítséggel, 26 községi kultúrház és terem 1'. -1,284 létesült. A 48-as bizottságok a centenáris megemlékezések alkalmából több településen domborművei, szoborral, emléktáblával ellátott kultúrházat hoztak létre. Ezekkel a szabadságharc nagy alakjainak állítottak emléket. így pl. a Büdszentmihályi 48-as Ifjúsági Bizottság is kultúrház építését tűzte ki célul. Szatmár-Bereg vármegyében pedig, az előbb említett 26-ból, 20 a 48-as bizottságok 285 tevékenysége nyomán nyitotta meg kapuját. ' A helyreállításhoz, az építkezéshez mindig nagy támogatást nyújtott a községek társadalma is. Erre jó példa, hogy Majtis községben összesen 5.000-Ft, Turistvándiban 3.000-Ft, Győrteleken 15.000-Ft, Kömörőn 47.000-Ft ezek értéke. A segítség nagyrészét a társadalmi munka tette ki, hiszen a népnek is megélhetési gondjai voltak. Az SZDP Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezete is támogatta az akciót. Ugyanis 1948 februárjában 286 a megye árvízsújtotta kultúrházai részére gyűjtést indított. A VKM 1948 májusában a Budapesti Közművelődési Kiállítás anyaggyűjtése során, az ország kultúrházainak statisztikai felmérését is elvégezte. Ez az épületek fenntartóján, állapotán, felszereltségén, segélyezésén kívül a községek kultúrobjektummal való végleges megoldásának módjához is gyűjtött adatokat, pl. van-e a községben később igénybevehető helyiség, elkezdett s 287 r r ' ' ' , s , , építkezés. A felmérés szerint Szatmár-Bereg vármegyében, 1948 július 31-én 17 kultúrház és f 288 •* * 289 19 kultúrterem állt rendelkezésre. Összesen tíz építése még befejezetlen volt. Szabolcs vármegyéből későbbi, 1949 novemberi adataink vannak. Ekkor 29 kultúrházat és 52 kultúrtermet számláltak. 290 Összesen négy létesítése folyamatban volt. 291 Országosan jelentősebb összeget 1949-től fordítottak kultúrházépítésre. A Népművelési Minisztérium az 1949/50. tanévben újból felmérte a kultúrházak állományát és állapotát. SzabolcsSzatmár megye az egyesítés után összesen 112 kultúrházzal rendelkezett, amely 41,7%-os 292 ellátottságot mutat, az országos 40,5%-os átlaggal szemben. A Népművelési Minisztérium 1950-ben, a kultúrotthonmozgalom megindításakor 16,1 millió Ft-ot, (az. előző tizenötszörösét) kapott azok építésére. Az említett összegnek csak 86,3%-át használták fel. Ha ehhez hozzáadjuk a helyreállításra és a berendezésre előirányzott összegeket, akkor az összesen 2.910.000-Ft. Szabolcs-Szatmár megye az ötéves terv első évében kultúrotthon 293 építkezésre 200.000-Ft-ot, felszerelésükre és berendezésükre 125.000-Ft-ot kapott. A minisztérium felhívta a községek lakosságát és a tömegszervezeteket, hogy hozzák rendbe a kultúrházakat és azok felszerelését. Ezzel teremtsék meg a kultúrotthonok működésének alapját. Szabolcs-Szatmár megyében e mozgalmat versenyszerűen indították be Beszterec községben, egy , t 294 népgyűlés kereteben. A Népművelési Minisztérium 1950 májusában Szabolcs-Szatmár 60 295 községében javasolta a kultúrotthonok megnyitását. Nyíregyházán szeptemberben klubházat adtak át, október 15-én pedig 16 községben avattak kultúrotthont. Ezek közül 6 település nem szerepelt az előbb kijelöltek között: Biri, Nábrád, Nagyhalász, Papos, Szakoly, Vámosatya. Ezenkívül a megye 20 tanyaközpontjában terveztek kultúrházat, pl. Aporháza-Bátorliget, Nagycserkesz. 296 Az MDP 1950 júniusában megállapította, hogy a kultúrházak létesítésének addigi üteme nem felelt meg a kulturális forradalom követelményének, ezért a "kulturális tömegmozgalom elősegítése ' r ' 297 erdekeben ki kell építeni Magyarországon a művelődési otthonok hálózatát."
