László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

törekedniük kellett, hogy a könyvek minél több olvasóhoz eljussanak. Később, 1949-től ideológiai nevelő munkát is vártak tőlük. A körzeti könyvtárosok teendői pedig az alábbiak voltak: "... a helyi könyvtárak megszervezése a könyvanyag rendbentartása és a letétek mozgatása -, a helyi könyvtárkezelők kiképzése és 272 * állandó instruálása." Ahhoz, hogy e feladatoknak megfeleljenek, irodalmi műveltséggel és szervezőképességgel kellelt rendelkezniük. A könyvtárosok műveltségének fejlesztését a kormányzat oktatások, továbbképzések szervezésével segítette. A Népművelési Minisztérium 1949 novemberében a nagyobb alap i*. városi könyvtárak vezetői részére, hathetes bentlakásos iskolát indított a fővárosban, l./vn Szabolcs megyéből Berky Nándor, nyíregyházi városi könyvtáros, Szatmár-Beregből Somogyi Bertalan leendő körzeti könyvtárvezető vett részt. A Népművelési Minisztérium 1950. június 29-től ezt az iskolát állandó jelleggel működtette. Ezen elsősorban a már meglévő vagy megnyitandó. körzeti könyvtárakba képeztek szakembereket. Ide minden megye 3 hallgatót küldhetett \ szabolcs-szatmári jelöltek közül Bulyáki Endre fülpösi és Kresztyankó Béla, nyíregyházi lakosuk 273 nyertek felvételt az iskolába. Az előzőeken kívül a minisztérium helyi tanfolyamok szervezését is szorgalmazta. Ezeken az alap- és egyéb kiskönyvtárak kezelőinek képzését oldották meg. A helyi előadók, a minisztérium által összeállított tananyag, illetve tanrend alapján tartották az órákat. Szabolcs-Szatmárban 1950. április 16-tól rendeztek hat napos könyvtárosképző tanfolyamot, Nyíregyháza-Sóstón, 39 hallgató részvételével. A tanulók szociális összetétele a következő voll: 5 munkás, 25 paraszt és 9 értelmiségi. Itt többek között az alábbi előadások hangzottak cl: "A könyvtár, s a könyvtáros . . .. > , j. « e • »''74 szerepe a szocialista társadalomban. A könyv, mint harcifegyver. A könyvtarban folyó munka."" A szervezők a hallgatóknak, népművelési feladatok egyéni megoldására is biztosítottak idol. 2. Kultúrházügy a.J A kultúrház, kultúrotthon fogalma, történeti visszatekintés A szabadművelődési munka megvalósulásának alapvető feltétele a kultúrterem, kultúrház. A szabadművelődési kézikönyv a kultúrházat kizárólag a tevékenység oldaláról közelítette meg: "Ezeknek nagytermében játszanak a beépített színpadon a szabadszínjátszók (műkedvelők), ott „ , , , „ „ 275 folynak az előadások, tanfolyamok, s itt tartjak a balokat is, amelyeket olykor műsor eloz meg." A Népművelési Minisztérium a falusi kul túrotthonok részére, 1950 májusában készített minta működési szabályzatában pedig, a következő módon nyert megfogalmazást: "A kultúrotthon a falu kulturális központja, feladata a dolgozók politikai, szakmai, tudományos és művészeti nevelése, továbbá a tömegszervezetek kulturális munkájának összefogása."

276 A Horthy-korszaki népházakat tekinthetjük e kultúrházak elődjének, amelyek ugyancsak a falusi lakosság, de elsősorban a kisegzisztenciák, kis- és törpebirtokosok stb. iskolán kívüli művelődését szolgálták. Ez a földműves lakosságra irányuló koncentráltság abból adódott, hogy a népházak építését a földművelésügyi miniszter jelentős hitelekkel segítette. A működésüket biztosító erkölcsi testületek is e társadalmi rétegeket képviselték. Ezek az épületek a különböző falusi társadalmi, gazdasági egyesületeknek, gazda- és olvasóköröknek, népjóléti intézmények helyi t f 277 szerveinek, népkönyvtáraknak stb. is helyet adtak.