László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950 1. Az iskolán kívüli népművelés újraéledése "A népi demokratikus átalakulással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban bontakozott ki a kultúra demokratizálásáért, a régi kultúrának az új kultúrával való felváltásáért folytatott küzdelem Magyarországon."

26 Az új kultúra létrehozását azonban több körülmény is megnehezítette, így a háborús pusztítások miatt kialakult gazdasági helyzet, a Horthy-korszak politikai és ideológiai hatása, az állam és az egyház viszonyának rendezetlensége. Az 1944. december 2-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front az MKP programjavaslatát némi változtatással elfogadta. Ennek első fejezetében többek között az alábbiakat olvashatjuk: "A sajtóból, az oktatásból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a 27 fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, a faji es nemzeti gyűlöletet." Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ezt meg is valósította, hatályon kívül helyezte a fasiszta ideológia és politika korábbi érvényesülését biztosító törvényeket és rendeleteket. Ezt követte 1945. március 17-én a fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítését kimondó rendelet. Ennek következtében Nyíregyházán pl. 1945 augusztusában 1.804 könyvet és 3 köteg folyóiratot vontak be. Ezen kívül feloszlatták a jobboldali, szélsőjobboldali egyesületeket és szervezetekel. Felszámolták az ilyen irányzatot képviselő állami és társadalmi intézményeket. A kulturális élet területeiről eltávolították a fasiszta ideológia és politika képviselőit és terjesztőit.

28 E demokratikus népművelési célok megvalósulását nehezítette, hogy a háború befejezése utáni első hónapok Budapesten és vidéken egyaránt az élet újraindításához szükséges legfontosabb termelési, gazdasági feladatok megoldásával, romeltakarítással, a közlekedés, a közegészségügy megszervezésével teltek el. Ebben a helyzetben nem sok idő maradt a kulturális életre. Ezen a területen is elsősorban az iskolák helyreállítása és az oktatás megindítása volt a fő feladat. Szabolcs vármegyében a főispán 1944. november 25-én kelt rendelkezése nyomán nyitották ki 29 kapuikat az iskolák. Viszonylag jelentősek voltak a népművelési ért károk is. Az ország mai területén 1944-ben 3.500 népkönyvtárat tartottak nyilván, ebből a háború után 1.200 maradt. Szatmár-Bereg vármegyében a községi népkönyvtárak szinte teljesen megsemmisültek. Szabolcs vármegyében 130 községből 30 csak negyvennek maradt könyvtara." Az iskolán kívüli művelődéshez csak 1-2 esemény kapcsolható, pl. a mozik beindítása. Csak elvétve folyt kulturális élet, az is elsősorban egyesületek, társadalmi szervezetek öntevékenységeként. A Szabolcs Vármegyei Gazdakör helyisége még 1944. november 20-án megnyílt. A MADISZ Nyíregyházi Szervezete 1945. január 20-án József Attila emlékdélutáni tartott. A Magyar Nép 1945. július 14-én a MADISZ Nyíregyházi Szervezetéről kiemelte, hogy több ezer kötetes könyvtárát minden ifjúnak ingyenesen rendelkezésére bocsátja. A tudományok