Szatmár vármegye levéltára. Fondul „Prefektura Judeţului Satu Mare” 1402-1919 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai V. Segédletek 2. (Cluj-Napoca–Nyíregyháza, 2000)
Bevezetés
Schemberger-féle rendezés során nem helyeztek fasciculusokba, illetve fogalmazványok, vagy jelzet nélkül helyezték el őket palliumokba. 21 A 18. század végén megkezdődött levéltárrendezés a 19. század folyamán is folytatódott, amiről a levéltár megvizsgálására kiküldött bizottságok jelentései tanúskodnak. Ezek közül figyelmet érdemel a teljes levéltári anyagot számba vevő 1829-ben készült levéltári bizottsági leltár, amely nemcsak a levéltár összetételére, elhelyezésére, rendezettségi fokára szolgáltat adató99 kat, hanem bizonyos szemléletváltozásokra is utal. * * * Az 1849-et követő abszolutizmus éveiben, majd a polgári korszakban az iktatás, illetve az irattározás már egységes központi utasítások szerint történik, következésképpen az ezekben az években keletkezett iratokat illetően a sajátos szempontok alapján kialakított levéltári rendek is megszűntek. Az abszolutizmus idején általánossá vált az iktatás, az iktatókönyvek és a segédletek pedig központi minta szerint többnyire nyomtatott formában kerültek használatba, az irattározásban viszont bevezették a II. József korában alkalmazott irattározási eljárást, az iratoknak központilag meghatározott irattári ügykörjegyzékek alapján történő elhelyezését. Ezt a tárgyi tagolódáson alapuló irattározást a polgári korszakban felváltja az iktatószám szerinti számszerű irattározás, illetve ennek jobbított változatai, az alapszámozási meg az osztályrendszer (kútfők) szerinti iratkezelés. Mindegyik rendszernek kialakult a segédletrendszere is, ezeket aztán vármegyei viszonylatban az 1902-ben kibocsátott Vármegyei Ügyviteli Szabályzat országosan rendszeresítette. 23 * * * A fentebb vázoltak szerint kialakult, Nagykárolyban őrzött Szatmár vármegye levéltára került az említett módon megosztásra az első világháború után. A levéltárrészek közül azt, ami Magyarországra került, a légitámadások elől a második világháború idején 1944-ben Zajtába költöztették, majd onnan Mátészalkára, végül pedig 1950-ben Nyíregyházára, ahol jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár több fonóját alkotja. A Romániában maradt részt Nagykárolyból az új megyeszékhelyre, Szatmárnémetibe he21 A levéltár összetételére vonatkozóan lásd Kosáry 1970. 369-370 - indrumátor I. IV. A. IV. 311-315.- Kiss 1997. 87-89. 22 Kovács Kiss 1996.- Kiss 1997. 89-97. 99-100. a 23. sz. jegyzettől. 23 Dárday II. 1903. 308-329.- indrumátor IV. A. 158.
